Start — A Ki Tisza hetiszakaszunk középpontjában az aranyborjú vétke (hét háégel) áll.
Negyven nappal a Tóraadás után őseink az egyik legnagyobb bűn, a bálványimádás vétkébe estek, melynek tilalmát a Tízparancsolatban is megtalálhatjuk:
„Ne legyenek neked más isteneid a színem előtt. Ne csinálj magadnak faragott képet…Ne borulj le előttük…” (20:3-5).
4 — Anyukád, a többi zsidó nővel együtt nem vett részt az aranyborjú elkészítésében, így előre léphetsz vele a 16-os kockára
8 — Az volt a véleményed, hogy Áron jól tudná helyettesíteni Mózest, míg ő Színáj hegy tetején átvette a kőtáblákat. Ne bántson, hogy nem hallgattak rád, lépj előre a 14-re. Rabbi Meir Szimhá mondta: „idézzük fel az aranyborjú készítésének (máászé égel házáháv) előzményét! Felmerül a kérdés: azért mert kétségeik támadtak Mose rábénu visszatérését illetően, törvényszerűen aranyborjút kellett készíteniük? Vajon miért nem Áront, Mózes testvérét (aki ott volt a táborban) választották új vezetőjükül? Azért, mert a köztük lévő „gyülevész népség” (erev ráv – 2Mózes 12:38) úgy vélte: jobb bálványt készíteni, mert a lényeg, hogy idegen legyen az új vezető, ne pedig Áron”.
9 — Megtanultad a T’nach, a zsidó biblia részeit, lépj előre a 11-es mezőre.
“És mondta az Örökkévaló Mózesnek: írd fel magadnak ezeket a szavakat, mert eme szavak szerint kötöttem szövetséget veled és Izraellel” (34:27).
A Talmud – szöveg és törvény gyűjteményünk (Gittin 60b) szerint a vers első fele az Írott Tanra, a második (”szavak szerint”) pedig a Szóbeli Tanra utal, és a talmudi előírás szerint tilos volt az írottat szóban, a szóbelit pedig írásban továbbadni, egészen addig, amíg „lehetetlenné a vált a megőrzése, és eljött az idő, hogy az Örökkévalónak cselekedjenek” (uo. 60a), le kellett írni a Szóbeli Tant is. Írott tan: a Tóra, Mózes öt könyve, míg a szóbeli a Bibliánk többi része.
18 — Megfejtetted a rejtélyt, Miért van Michelangelo a polihisztor, reneszánsz egyik legnagyobb alakjának Mózes szobrán két szarv, így előre léphetsz a 22-es mezőre.
A hagyományos latin fordításban a hagyomány szerint Szent Jeromos követte el a hibát, hogy Mózes arcának fényét szarvként fordította/ferdítette. Michelangelo ennek a tévedésnek a hagyományt követte.
23 — Sajnos nehezen álltál ellent az általános romlásnak, így lépj vissza a 7-esre
Izrael bölcsei feltették a kérdést, hogy ilyen rövid idő alatt, 40 nap alatt, hogyan következhetett be ekkora mértékű erkölcsi romlás? A Talmud szerint a nép nagyobb része megőrizte hitét az Örökkévalóban, csak Mózes távollétét értelmezték tévesen, mivel arra gyanakodtak, hogy meghalt. Nem bálványt akartak imádni, csak szükségét érezték, hogy Mózes elárvult helyét elfoglalja valaki, és utat mutasson számukra.
A Rámbán így ír erről:
„Nem azt akarták, hogy a borjú legyen nekik élet és halál ura, hanem azt, hogy lépjen Mózes helyébe… És amikor meglátták, hogy Mózes lejön a hegyről, kezében a kőtáblákkal, azonnal otthagyták a bálványt…”.
Ibn Ezra véleménye szerint egyenesen az Örökkévaló dicsőségére (likvod háSém) akartak cselekedni. Ha csak a tórai szöveget vesszük alapul, akkor ennél azért rosszabbnak tűnt a helyzet:
“Azért most hagyj engem, hogy felgerjedjen haragom ellenük és elpusztítsam őket és tegyelek téged nagy néppé”! (32:10).
24 — Előkaptad a napszemcsid Mózes ragyogásától, lépj vissza a 7-es mezőre.
“És látta Áron, meg Izrael minden fiai Mózest, hogy íme sugárzott arcbőre, és féltek hozzá közeledni”.
Ennek kapcsán mondja Rási, a nagy Tóra magyarázónk, hogy:
„Figyeld meg, mekkora ereje van a bűnnek, mert amíg nem követték el, addig az isteni ragyogástól sem rettentek meg, amint írva van:
“az Örökkévaló dicsőségének jelenése, mint emésztő tűz a hegy tetején Izrael fiainak szeme láttára” (24:17).
Az aranyborjú elkészítését követően viszont már remegtek a félelemtől, amikor a Mózest beragyogó dicsfényt meglátták.
17 — megvádoltak, hogy egyiptomi varázslótól tanultál bűvész trükköket, lépj vissza 2-es kockára, hogy tisztázd magad
Az aranyborjú fő felelőseit az erev ráv (gyülevész nép) tagjai között véltük megtalálni tegnap. Kik és mennyien voltak ők? Olyanokról van szó, akik az egyiptomi kivonulás során eljöttek Izraellel, a midrásban azt olvashatjuk: „százhúszezren – Rabbi Ismáel szavai, Rabbi Ákivá szerint kétszáznegyvenezren, Rabbi Nátán szerint háromszázhatvanezren”.
A mennyiség tehát nagyjából megvan, a Zohár pedig kilétüket is felfedi: az egyiptomi varázslók voltak, akik azért csatlakoztak Izrael népéhez, hogy I.ten működését akadályozzák.
A Teremtő figyelmeztette Mózest, hogy ne fogadja be őket, de Mose rábénu így válaszolt: Világ Ura! Hadd lássák minden nap a Te erődet, hogy megtanulják, nincs más, csak az Örökkévaló I.ten. És Mózes befogadta őket…”.
29 — Nem voltál elég gyors, nem sikerült elkapnod az összetört Kőtáblák darabjait, így azok leestek a földre. Lépj vissza a 14-es mezőre
„És volt, mikor közeledett a táborhoz és látta a borjút és a táncot, akkor felgerjedt Mózes haragja, ledobta kezeiből a táblákat és összetörte azokat a hegy alján” (32:19).
A Meseh Hohmá c. mű szerint Mózes az aranyborjút látva komoly veszélyt érzékelt, óriási veszélyt látott abban a közelítésben, mely szerint a Tóra közvetítő szerepet tölthet be Isten és Izrael között: „mérges lett Mózes és ledobta a táblákat” – azt mondja (tanítja), hogy nincs más szentség a világon a Teremtő létezésén kívül. Ha Mózes lehozta volna a Kőtáblákat, akkor egyszerűen arra cserélték volna le az aranyborjút, és nem távolodtak volna el bűnüktől. Azonban, amikor összetörte Mózes a Kőtáblákat, a nép tagjai rájöttek, hogy még nem érték el az Örökkévalóban és a tiszta Tórában való tökéletes hitet”.
30 — Elérted a célt, tiéd a Tóra szabadsága:
“És a táblák, Isten műve azok és az írás, Isten írása az, bevésve a táblákba” (32:16).
A “bevésve” (héberül: hárut) szó kapcsán jegyzi meg a Pirké Ávot, Atyák tanítása c. mű (6:2): úgy is lehetne olvasni: hérut, ami annyit jelent szabadság, és arra utal, hogy “csak az olyan ember lehet szabad, aki aláveti magát a Tórának”.