Néhány hete a dél-izraeli Beszor folyó mellett kirándult a tizenegy éves Cví Ben Dávid a családjával, amikor a folyó partján a kövek között egy érdekes formájú cserépdarabot pillantott meg. Egy pici női mellszobrot tartott a kézében, amiről idegenvezető édesanyja azonnal látta, hogy különleges leletről lehet szó. Az anya telefonon értesítette a körzet egyik ismert régészét Oren Smuelit, az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársát. Később kiderült, hogy a 2500 éves szobrocskát, egy valószínűleg gyerekek őreként és termékenységi amulettként szolgáló, féltett kincset talált a Ben Dávid család fia, Cví.
Ehhez hasonló értékes leletből csak egy van az izraeli állami régészeti kincsek között, azt is a Negev sivatagban találták meg.
Cvi elismerésként egy köszönő oklevelet kapott az Izraeli Régészeti Hatóságtól, és ezzel Izrael kitüntetett polgára.
A szobrot az i.e. 5.-6. században , a vaskorszakban vagy a perzsa uralom idején használták, ami lehetett az Első Szentély korának vége vagy a Cionba való visszatérés korszaka. A 7×6 centiméteres agyagszobrot formába helyezve vésték ki. Egy fátyolba burkolt, karját összefonó asszonyt ábrázol a szobor. A régészek emlékeztetnek arra, hogy abban a korszakban egy ilyen szerencse amulettnek nagy szerepe volt a házban, mert jelentős mértékű volt a gyermekhalandóság.
A megszületett gyerekek egyharmada nem tudott felnőni. A higiénia hiánya és a kezdetleges orvostudomány nem sokat tudott segíteni a szülések biztosságos lebonyolítása és a csecsemőhalandóság megfékezése terén. Ezért egy ilyen védőszobornak nagy jelentősége volt a családban.