Szépapám — Löw Lipót

Kozma Kecskeméti György
2021.03.15.

Szépapám, az első magyar tábori rabbi 1848-ban.

Március 15-én mindig felhívnak az ünnepi szervezők, hogy mondjak beszédet, mert a szépapám, Löw Rabbi volt a tábori rabbi akkor.

Löw Lipót főrabbi Kossuth-tal a korabeli sajtóban vitatkozott a zsidóság modern világbeli szerepéről. Azonban a családban fennmaradt hagyomány szerint Kossuth azt üzente a rabbinak, hogy képtelen lesz megvédeni a további pogromoktól a zsidókat, ha a főrabbi nem biztatja a híveit, hogy álljanak be honvédnek.
Csakhogy a rabbi lojális volt a Habsburgokhoz, mert szerinte az Örök-való kente fel a királyokat.

Sőt, vannak, akik úgy tudják, hogy a Habsburgok őse, még a VIII. században Narbonne-ban a karolingok idején a Dávid-házba beházasodott. Ahogy Mohamed egyik felesége is ebből a fejedelmi családból volt való. Jól jön a családban majd a Messiás, gondolták akkoriban – és ma is uralkodó utódaik, a Bourbonok, Windsorok például, ma is így tudják. Statisztikailag persze akár minden ma élő ember lehet „Dávid fia”. Az 1848-as Löw rabbinak volt egy prágai, a „gólem” legendáról ismert őse, akinek kétmillió utóda van mára: köztük Einstein, Kaffka, Buber, Koestler – és mai bestseller szerzők közül László Ervin, vagy az „Extraterrestrial” szerzője, Avi Loeb.
Sőt, Ringo Starr is.

Természetesen ma, nekünk, utódoknak azért mesélem a legitimista nézeteket a zsidó ősök köreiben hogy lássuk: mindig mindenről két nézet ütközik. Feltétlenül élesen kell ezeket mindkét oldalon képviselni. és a helyzetek majd kialakítják az arany középutat.
Reméljük.
Amikor ez nem sikerül, akkor századokon át járunk koszorúzni az áldozatok sírhelyeit.

Leopold Löw egy pár hétig azt üzente vissza Kossuthnak, hogy megfázott, náthás, és ezért nem tarthat lázító beszédet… De aztán mégis úgy látta, hogy akkor okoz több hasznot mindenkinek, ha javasolja, hogy a zsidók közül is minél többen álljanak be honvédnak. Emiatt aztán a forradalom után Haynau-hoz kellett járni a feleségének, hogy kérelmezze a szabadon bocsátását, hiszen a felségsértés miatt a győztesek börtönbe csukták, ahol megismerhette az Állatkert-alapító Xántus Jánost, akit Old Shatterhand néven örökített meg Karl May egy indiános regényében. Ott ült a börtönben egy Kossuth-ellenes merénylet terv hőse is, aki az asztaloshoz beadott fiókban felejtette a merénylet útvonaltervét.
Végül az új fiatal császár és király elengedte a börtönt. A Löw rabbit kiváltandó büntetéspénzt pedig a Ferencz József Rabbiképző felállítására fordították.
Amit a király személyesen avatott föl.

Bizonyára tapasztalatból tudta, hogy a vezetők nem mindig hallgathatnak a szívükre, amikor a döntéseik emberéletekbe kerülnek.