Az e heti mesében említve volt egy érdekesség.
Most kezdtük el olvasni Mózes harmadik könyvét.
Neve, és első szava: Vájikrá – és hívta.
Az Örökkévaló hívta Mózest, hogy ismertesse vele az áldozati rendeket, szabályokat.
Tudjuk, hogy a Tórát generációról generációra ugyanúgy írják a szajferok – a hivatásos Tóra írók. (Ezért is nehéz egy megtalált Tóráról megmondani a keletkezési idejét, helyét)
Hagyományunk szerint ebben a szóban az utolsó betűt, az alefet kisebb méretre rajzolják. E mérethez és a tényhez, hogy Mózes megvárta az Örökkévaló hívását és nem lépett be a sátorba magától fűzi hozzá Rabbi Szimha Bunim:
„Az ember, aki egy magas tetőn áll, tudja, hogy ő maga nem magas, csupán a tető teszi azzá. Mose rábénu nagyon szerény volt, és arra gondolt, hogy az isteni kiválasztás okán nagyon magas tetőn áll, de ezt nem a saját nagyságának következményeként értékelte, és azt sem gondolta, hogy ő “magasabb lett” az isteni kiválasztás által. Éppen ezért távol tartotta magát attól, hogy belépjen a Miskán belsejébe, hanem ott állt Izrael fiainak gyülekezetével a Találkozás Sátra bejáratánál egészen addig, míg a Szent Áldassék be nem hívta őt.”
Más magyarázat avval indokolja, hogy az álef betű első a héber ábécében, Mózes pedig a zsidó nép első embere volt, de az I.ten által rábízott felelősségteljes és megtisztelő pozíció nem homályosította el tisztánlátását, megőrizte személyisége meghatározóan fontos, pozitív vonásait.
A Zohár arra hívja fel a figyelmet, hogy „a Hajlék elkészültének dacára, és annak ellenére, hogy az Örökkévaló Izrael fiai között van, nem lehetett Mózes hívása teljes, …. mert teljességről csak az Ország elfoglalása után, Erec-ben lehet szó”.
Miután ekkora hangsúlyt kapott e kis betű, pontosabban e betű kicsinysége, épp ideje, hogy leüljünk gyermekeinkkel és megtanítsuk nekik, hiszen a hagyomány is ezt a szakaszt ajánlja az betűk elsajátításának kezdetéhez. A hagyományos magyarázat szerint az áldozatok bemutatásáról szóló részek visszavisznek a zsidó gyakorlat kezdeteihez, más szóval gyermekkorához, és ez indokolja, hogy a gyermekek e könyvvel kezdjék el a Tóra tanulmányozását.
Rabbi Ászjá mondta:
„miért kezdik a gyerekek tanulmányaikat Vájikrá könyvével? Mert minden áldozat le van írva abban, és mert a gyerekek tiszták és nem ismerik a bűn és a vétek ízét. Ezért a Kádos Báruh Hu azt mondta, hogy kezdjenek elsőként az áldozatok rendjével, jöjjenek a tiszták és foglalkozzanak tisztaságot igénylő cselekedetekkel, ezért úgy számítom nekik, mintha ott állnának és áldozatokat mutatnának be előttem. „
A midrás szavaihoz fűzi hozzá Rabbi Slomo Efrájim ben Aaron Luntschitz (1550-1619):
„A Vájikrá szó utolsó betűje (álef) kicsi, ami arra utal: a kicsik kezdjék el itt a tanulmányaikat.”
Kezdjük!
Alef (ökör)
Evvel találkoztok az imakönyvben:
Ilyen, ha magánhangzók kapcsolódnak hozzá: (úgy szoktuk mondani: kipontozott)
Egy lap, ami segít megtanulni leírni:
Néhány, a leggyakrabban használt betűtípusokból:
Nyomtassátok ki és elő a színessel:
Vajon mit rejt a kép? Csak narancssárga -kocka, piros – karika és sárga-alef ceruzák kellenek hozzá.
Több kalligráfus, művész játszott már el az alef vonalaival.
Tegyétek ti is ezt!
