Az első maszkos szavazás Izraelben, avagy patthelyzet miatt rövidesen újabb választás lehet?

Ádám Ráchel
2021.03.25.

Izraelben két éven belül négy parlamenti választást kellett megrendezni, mert minden korábbi kormányzatot ugyan Benjamin Netanjahu vezette, de a koalíciójában részvevő pártok nem értettek egyet a belpolitikai irányvonalával. Főként a költségvetés felosztása volt a robbanóbomba a koalíciós partnerek között. A koronavírus-járvány kezelését is sok bírálat érte, annak ellenére, hogy Netanjahu a világ első volt a Pfizer/BioNtech vakcinák megvásárlásában.

Hiába kezdték el beoltani az izraeli lakosságot tavaly decemberben, még idén márciusban a purimi ünnepek idején is teljes karantént kellett elrendelni, mert oly nagy volt a fertőzöttek száma. A választások előtt viszont részlegesen feloldotta a Netanjahu koronajárványügyi-bizottság a korlátozásokat. Több mint négy és fél millió izraelit már beoltottak mindkét Pfizer/BioNtech oltással, de ennek ellenére továbbra is életben van a távolságtartás és a maszkviselés követelménye. A választásokat is különleges intézkedésekkel rendezték meg, így például műanyag védőfalat helyeztek el a szavazat ellenőrző bizottság és a szavazásra érkező polgárok közé. Tartani kellett a távolságot a szavazatleadásra várakozók között is, és maszk nélkül senki nem mehetett el szavazni.

Ez a választás a korábbi évekhez képest nagyon alacsony részvételi aránnyal 60%-al zárult. A végleges adatok még nem futottak be, mert még nincs vége a szavazatszámlásoknak, de azt már tudni lehet, hogy a Benjamin Netanjahu vezette jobboldali-vallásos szövetség nem ért el átütő sikert, és csak 59 mandátumot tudott megszerezni a 120 helyes Kneszetből, ami nem elég a kormányzáshoz. Netanjahunak meg kell győznie a vele szemben állók közül egy vagy két kispártot, hogy csatlakozzon a koalíciójához. Ez nem lesz könnyű, mert pédául a Beni Ganz vezette kispárt, a Kék-fehér buktatta meg az előző koalíciót, és ezért kérdéses, hogy hajlandó lesz-e újra megpróbálni az együttműködést. A másik esetleg csatlakoztatható kispárt a Gideon Száár vezette Új Remény pártja lenne. Száár viszont a Likudból éppen azért távozott, mert nem jött ki Netanjahuval és azzal a politikai iránnyal sem értett egyet a Likud párton belül, amit Netanjahu képviselt. Kérdés, hogy rávehető-e Száár a Netanjahu vezetése alatt szerveződő koalíciós együttműködésre. Rajtuk kívül szintén kispárt élén áll Avidor Lieberman, aki Netanjahu felfedezettje, és sokáig ő is a Likud tagja volt, míg meg nem alapította az orosz bevándorlók pártját, az Izrael az Otthonunk pártot. Az elmúlt évtizedben Lieberman a miniszterelnöki tisztre pályázott és ellentétbe került Netanjahuval.  Lieberman nyíltan közölte nem kíván vele együttműködni.

A média által koalíciós csatlakozóként emlegetett párt a Ráám izraeli arab kispárt lehetne az, amely öt mandátumával az új Netanjahu koalíció tagja lehetne, és ezzel a koalíciós szövetség átszelné a 61-es többséget jelentő határt. A találgatások hétvégén és a szombat este beköszöntő Pészach ünnepnapjai alatt is folytatódni fognak. A koalíció alakításhoz tehát ez a pár napos ünnep segítséget nyújt mindenképpen. Vannak, akik azt jövendölik, hogy nem fog sikerülni létrehozni az új kormányt és három hónap múlva újabb választási forduló kiírására lehet számítani.