Amikor a maceszről van szó, a volt Szovjetunióban élő zsidók fogyasztása áll a legelőkelőbb helyen. Az ünnep üzenet – megszabadulás a rabszolgasorból – ugyanis mélyen rezonált az elnyomott zsidók lelkében, akik a Szovjetunió területén laktak.
A legtöbb kelesztetlen kenyeret Azerbajdzsánban fogyasztják a zsidók. Az ott élő 8000 fős közösség 10 tonna maceszt eszik meg idén. Ez fejenként 1,2 kiló kelesztetlen kenyeret jelent; egyébként egy átlagos izraeli katona adagja harmad ennyi. Az azeri zsidók hónapokkal Pészach után is fogyasztanak maceszt– derült ki Zamir Isayev, bakui rabbi beszámolójából.
Oroszországban 155 ezer zsidó él, fejenként körülbelül 1 kg macesz elfogyasztásával ők állnak a második helyen. Őket követi az ukrán zsidó közösség, ők fejenként körülbelül 60 deka maceszt esznek meg egy év alatt; ez még mindig felette van az átlagos izraeli katona adagjának.
Az érzelmi kötődés
„Különleges érzelmi kötődés alakult ki a maceszhez, amit nem lehet máshol megtalálni. A kommunizmus évtizedeinek elnyomása alatt valószínűleg ez volt a legbiztonságosabb módja, hogy az emberek a judaizmushoz kötődjenek” – mondta Berel Lazar orosz főrabbi a Zsidó Hírügynökségnek. A főrabbi szerint az emberek Oroszországban Pészach után is esznek maceszt, ez is egy magyarázata annak, hogy rengeteg fogy. „A Pészach az az ünnep, amit hagyományosan családi körben töltünk és nincs szükség különleges tárgyakra hozzá, kivéve a maceszt. Az meg csak lyukacsos kenyér. Úgyhogy relatívan biztonságos volt ünnepelni” – magyarázta a rabbi, aki azt is elmesélte, hogy a kommunizmus idején a maceszkészítést nem tiltották be, viszont az eladás és a raktározás szabályai miatt lehetetlen volt kóser módon megünnepelni a Pészachot.
Azerbajdzsánban is hasonló volt a helyzet: lehetett kelesztetlen kenyeret kapni, de csak a pékségben. Ott pedig ugyanarra a polcra tették, mint a kelesztett fajtát, így aztán már nem számított kósernek. Így a Szovjetunióban a macesznek is kialakult a maga titkos adásvételi hálózata. Általában magánlakásokban, titkos találkozókon lehetett beszerezni a kóser kenyeret. Kievben négy évtizeden át üzemelt titkos zsidó pékség, egészen az 1990-es évekig, a sütőt zsidó mérnök építette és a vevők a saját kis lisztes zacskójukban hozták a kóser lisztet, amelyet a személyzet ott helyben gyorsan kisütött. A pékséget azóta modernizálták és kibővítették, Yaakov Dov Bleich ukrán főrabbi irányításával. 2014-ig évi 200 tonna kelesztetlen kenyeret sütöttek meg, főleg az oroszajkú országokban élő zsidók részére. Az orosz-ukrán konfliktus viszont tönkretette az egészet, a kereslet csökkent, a kereskedelem leállt. Az orosz főrabbi szerint ugyan működik náluk macesz-üzem, de sosem elég, amit kisütnek, folyamatosan importálniuk kell Izraelből. Idén először, a COVID- járvány miatt az Orosz Zsidó Közösségek Szövetsége 30 ezer macesz-adagot és széder-esti vacsorát küldött a zsidó háztartásoknak.
A Hírügynökség megkérdezett több beszállítót is, hogy más országokban – például Nagy-Britanniában, Franciaországban, vagy az Egyesült Államokban – hogy alakul a macesz-fogyasztás, de erről nem sikerült használható adatot találniuk, mert ezekbe az országokba sokan szállítanak maceszt, míg a volt szovjet térségben sokkal központosítottabb a rendszer.
