Az Észak-Afrikából származó zsidóság nagy ünnepe a Mimuna, amelyet egy nappal Pészach hetedik záró ünnepe után rendezik meg. Izraelben szinte mindenhol látható a Mimuna ünneplése, nemcsak az otthonokban várják a keleti édességekkel, muflettával teli színes asztalok a vendégeket, hanem a parkokban és a kertekben is nagy népünnepély folyik.
Az ünneplés központja Jeruzsálemben a Sacher parkban szokott lenni, ahol gyakran százezren is összegyűlnek, terített asztalokkal, pecsenyesütéssel várják rokonaikat, barátaikat. Idén a korlátozások miatt sok helyen viseltek még maszkot és igyekeztek távolságot tartani egymástól, amennyire csak lehetett.
A Mimuna ünnepséget a híres Maimon Ben Joszef rabbi ( Rambam Maimonidesz édesapja) születése vagy halála évfordulója emlékére rendezik. Az „emuna” hit illetve a „máámin” ige keverékéből származtatják a Mimuna szót.
Kettős jelentősége van egyrészt az Egyiptomból való megszabadulás, ami megváltást is jelent Izrael fiainak, hiszen az egyiptomi rabszolgaságból szabadultak meg. Másrészt a jövőbeni megváltásba vetett hitet fejezi ki, amikor Izrael fiai elnyerik az igazi boldogságot. A Mimuna örömünnepe azt is jelképezi, hogy a marokkói zsidóság nem veszti el hitét a Messiás eljövetelében, aki ha ma még nem is jött el, de holnap akár eljöhet és igaz szívvel, boldogsággal kell mindennap várni.
A tradíció szerint pészách hetedik napja kimenetele után a marokkói zsidó házakban előveszik a „ hamec” lisztes zsákot, a mézet és a vajat és hozzálátnak a (palacsintához hasonló) mufletta sütéshez. Sokféle marcipános, pisztáciás, diós és mézes aprósütemények elkészítéséhez. A keleti édességek a szerencse, az édes élet, a tavasz beköszönte, a jó kezdet és a megváltásba vetetett hit jelképei.
A keleti zsidóság számára az ötös szám tradicionálisan fontos számjegy, amely köztudottan a Mimuna számjegye is.