Az izraeli Holokauszt Nap, az államalapítás után hozott döntés értelmében minden évben a Varsói Gettófelkelés kezdetének héber dátum szerinti napjára esik. Csütörtökön (2021. 04. 08.) este ért véget. „Jom Hasoá Vehágvurá” a Pusztulás és Hősiesség Napja ez, így nevezik a fontos emléknapot Izraelben.
A hatmillió zsidó mártír emlékének őrzése mellett, az emlékezésben fontos helyet kapnak a náci totalitárius gépezet ellen szembeszálló hős zsidó brigádok, fegyvertelen lázadó csoportok, haláltáborból kitörni és megszökni tudó bátrak, valamint a zsidó és nem zsidó embermentők halált megvető bátorsággal véghezvitt történetei. Az izraeli állami megemlékezést, mint minden évben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet terén, a varsói gettófelkelők terén rendezték meg. Idén az emlékezés mottója „Az utolsó szál zsidóig”, ami a nyolcvan évvel ezelőtti második világháborús történelmi eseményre, az 1941 júniusi Barbarossa hadműveletre és a zsidóság elpusztítását ígérő Végső megoldás egy mondatban kifejezett tervének elindítására utal.
A jeruzsálemi megemlékezés bevezetőjében elmondták, hogy 1941 szeptember 13-án az ukrajnai Lubny várost foglalták el a német SS egységek. Tömeggyilkosságokat követtek el és egyre félelmetesebbé vált a náci terror az általuk megszállt területeken. A zsidó lakosságot viharos gyorsasággal gyűjtötték össze és zárták gettókba, majd végeztek velük a gettók közelében levő erdőségekben. Így például a litvániai Ponary erdőben, kijevi Babij Jár erdejében, és lettországi Riga melletti Rumbula erdőségben. Több mint száz tömegsírba helyi zsidóság lemészárolt tízezreit temették el. Helyi pogromok is megsokasodtak a német megszállás után Fehéroroszországban, Ukrajnában, Litvániában és Kelet-Lengyelországban. Az akkor náci német csatlós Romániában a zsidók üldözését teljesen önálló ideológia és kezdeményezés alapján, a náci németektől függetlenül hajtották végre, helyi kivégző milíciák által szervezett véres pogromokon.
A Szovjetunió és a szomszédos kelet európai területek megszállása a végső megoldás első része volt a náci gépezet által kidolgozott módszeres népirtás folyamatában. Ekkor kezdődött el a haláltáborok kiépítési programja Európa szívétől keletre. A háború végéig közel 6 millió zsidót gyilkoltak meg. Több száz éves zsidó közösségek, családok és életek lettek eltörölve örökre. A „Végső megoldás, az utolsó szál zsidóig” éppen 80 éve került át az elméletből a gyakorlatba.
Ez a tragikus fordulat állt az idei izraeli megemlékezés középpontjában.
Reuven (Rubi) Rivlin izraeli államelnök Guttman Elizabet tizenéves magyar zsidó leány példáját hozta fel, akit családjával együtt deportáltak Auschwitzba. „Egyedül élte túl a haláltábor kínzásait. Visszatért szülőföldjére és családot alapított, de a kommunista rezsimtől csak a hatvanas években kapott engedélyt az Izraelbe vándorlásra. Nagy családja lett Izraelben, és egészen a múlt évig meg volt erős élni akarása. A koronajárványt azonban nem tudta legyőzni és kórházban, magányosan, családja jelenléte nélkül távozott a földi létből, 900 izraeli holokauszt túlélő társához hasonlóan, akiknek mindegyike egy év alatt a koronajárvány áldozata lett. Túlélték a legszörnyűbb időket, de életűk utolsó csatáját nem tudták megnyerni. Most rájuk is főhajtással kell emlékezni”- mondta az államelnök. Beszéde végén Erdős Gábor, a tizenhárom éves Dunába lőtt magyar zsidó áldozat verséből idézett.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök elmondta, hogy mindennap a soá túlélők magányára és bezártságára gondolt a hosszú karanténok idején. Elmesélte, hogy az is eszébe jutott Bella Freund története kapcsán, hogy a túlélők talán lágerkísérletek miatt félnek a vakcináktól. Bella Freund is félt, de mikor a jeruzsálemi piacon felállított oltóhelyen összetalálkozott egy nagyon kedves izraeli arab asszisztenssel, aki meggyőzte, hogy nem lesz baja, akkor Bella példájából merítve mindenki megbizonyosodhat, hogy nincs veszély. Majd a koronavírus elleni harcot hozta fel példaként, amikor a görögországi zsidóság veszteségeit említette, s kiemelte az ugyancsak holokauszt túlélő görög zsidó közösséghez tartozó Albert Burla, a Pfizer vakcina cég vezetője történetét, aki az izraeli lakosság millióinak bocsátotta rendelkezésére az oltóanyagot. A hat millió zsidó mártír emlékére tesszalóniki, ukrajnai, litván, lengyel, lett, holland holokauszt túlélő gyújtotta meg a hat örökmécsest.
Másnap tíz órakor megszólaltak Izraelben a szirénák és két percre minden polgár megállt. Az Emlékezés Sátrában koszorúztak, a Kneszetben az áldozatok nevét olvasták fel.
Tel Avivban, a Nemzeti Színház épülete előtt spontán alternatív megemlékezést tartottak azok, akik nem oltatták be magukat, és emiatt az állami rendezvényeken nem vehettek részt. Holokauszt túlélők fájdalommal beszéltek arról, hogy nem gondolták volna, hogy újból hátrányos megkülönböztetésben, kirekesztésben lesz részük, de ezúttal zsidó hazájukban.
