וַיֹּאמֶר יְהוָה אֶל-מֹשֶׁה, אֱמֹר אֶל-הַכֹּהֲנִים בְּנֵי אַהֲרֹן; וְאָמַרְתָּ אֲלֵהֶם, לְנֶפֶשׁ לֹא-יִטַּמָּא בְּעַמָּיו.

„ És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Szólj a papokhoz, Áron fiaihoz és mond nekik: Halott miatt ne tisztátlanítsa meg magát népe között”
( III.M. 21/1)

Mit jelent a mondatban „ne tisztátlanítsa meg magát”?

Az ember lehet tisztátalan fizikai értelemben, de lehet „ajkai” által is.  Salamon király mondja: „Csókolni valók az ajkak, melyek helyesen ésszerűen, kedvesen beszélnek!” Rási a nagy kommentátor különös módon közeledik a kérdéshez. Szerinte ez azt is jelenti, hogy akinek az ajkáról nem hiányzik soha a Tóra szava, „Isten csókjától hall meg”! Tehát nem a „halál angyala” által hal meg. Mósé tanítómesterünkről olvassuk: „az Örökkévaló ajkától érintve halt meg. Rajta kívül: Mirjám, Mózes nővére, a három ősapa Ábrahám, Izsák, Jákob, és talmudi bölcs rabbi Jehuda háNÁszi (is), akit „szent rabbinak” neveztek.  Bár kora leggazdagabb embere volt, csak annyit fogyasztott, amennyi létfenntartásához volt szükséges. Amikor meghalt rabbi Jánáj kihirdette, hogy még a kohénok is szorgoskodhatnak teteme körül, mivel teste nem tisztátalan. A Zohár könyve szerint, amikor a lélek kiszáll a testből a visszamaradt holtestet a tisztátalan rossz szellemek uralják. Ezért, aki kohanita, annak így szól a parancs: „halott miatt ne tisztátlanítsa meg magát”.
Ugyanakkor, aki a Tóra tanítására szánja életét, mintha meg sem halt volna.

Dávid király mondta egyik zsoltárában: ”Tartózkodom sátraidban, mindkét világban”

Ez konkrétan arra vonatkozik, hogy amikor valaki zsoltárait recitálja, akkor Dávid ajkai mozogni fognak sírjában, és olyan lesz mintha Ő a holtában is élne.

A fenti mondatban kétszer szerepel:
szólj  אֱמֹר, és mond  וְאָמַרְתּ . Rási szerint azért, mert van eset, amikor a kohanita is érinthet holtestet. Ha nincsen, aki a holtestet eltemesse neki kötelessége azt megtenni.

 וְהַכֹּהֵן הַגָּדוֹל מֵאֶחָיו אֲשֶׁר-יוּצַק עַל-רֹאשׁוֹ שֶׁמֶן הַמִּשְׁחָה,

„És az a kohén, aki nagyobb testvéreinél, akinek fejére öntötték a kenet olajt és felavatták…”.
( III.M. 21/10.)

Talmud Joma 9a szerint, az első és a második Szentély a két időszak között a Főpapok feladat teljesítésében  jelentős eltérés mutatkozott: “Rabba bar Hana mondta Rabbi Johanán nevében: mit jelent a pászuk: יִרְאַת יְהוָה, תּוֹסִיף יָמִים;    וּשְׁנוֹת רְשָׁעִים תִּקְצֹרְנָה. “az istenfélelem meghosszabbítja a napokat, de a gonosz évei megrövidülnek” (Mislé 10:27)? “Az istenfélelem meghosszabbítja  a napokat” az első Szentélyre vonatkozik, amely négyszáztíz évig működött, és csak tizennyolc főpap szolgált benne, “a gonosz évei megrövidülnek” pedig a második Szentélyre vonatkozik, amely négyszázhúsz évig állt, és több mint háromszáz főpap szolgált benne. Ha ebből levonjuk, hogy Simon HáCádik negyven, Johanán főpap nyolcvan, Jismáel ben Pabi tíz, és – egyesek azt mondják – Rabbi Elázár ben Hárszom tizenegy leszolgált évét, kiszámolható, hogy a többiek nem voltak még egy évet sem tisztségükben”.

Kedves barátom mesélte a következő történetet:
Nagyon régen, még egészen kisfiú koromban, egy este nagymamámmal Cili Bobénál voltam
Egyszer csak megszólalt: Tudod? Tammúz hónap van. Elmondott egy történetet.
A történet így szólt:
„A kicsit habókos Smili nevű temetőszolgát felkereste a közösség elöljárójának fia. Mond meg nekem Smili: Vajon….vajon, te tisztességesen mosdatod és öltözteted az embereket (az elhunyt férfiakat)…..?
Smili zavarba jött, elpirult, majd szomorú, elcsukló hangon így szólt: „ …. majd megtudod, ha sorra kerülsz!”
Másnap az elöljáró fia hirtelen és váratlanul meghalt. Az elöljáró fia megjelent a Smili álmában és így szólt: „Jaj nekem! Jaj nekem! Miért is kételkedtem én a te tisztességedben!” Másnap Smili mindenkinek, akivel találkozott elmondta álmát! Azon a napon Smili eltűnt. Néhány nap múlva megtalálták holtestét: a folyóba fulladt.
Sokáig beszélték az esetet. Hogyan történt, miért történt?
Ezt senki sem fogja megtudni. „