“És elszórlak benneteket a népek közé …”

2021.05.07.

A szeretet szavával köszöntöm minden Kedves Hitsorsosomat Böhór – Böchukajszáj kettős hetiszakasz szombatjára készülve!

Böhór hetiszakaszban olvashatunk egy zsidó ember esetéről, aki egy pogánynak adta el magát rabszolgának, ezáltal kísértésbe kerülve, hogy pogány gazdája hitét kövesse.
Ezért Böhór hetiszakasz intelmekkel fejeződik be azok részére, akik idegenek rabszolgái.
Ők az idegenek rabszolgái maradnak, ha nem hallgatnak ezekre a figyelmeztetésekre.
Ilyen intelem a bálványimádás tilalma.

“Szombatjaimat őrizzétek meg és szentélyemet tiszteljétek.
Én vagyok az Ő – való.”
(3M:26,2)

Izráel fiainak nemcsak a bálványkultusztól kell tartózkodniuk.
Ö – való megköveteli az izraelitáktól a szombatok megtartását is.
Ez a szent idők, így a szombatok, az összes ünnepek, a szombatévek megtartását és a hozzájuk kapcsolódó kötelezettségek teljesítését jelenti.
A Szent: Mind a zsidó emberek ajkán, mind a rabbinikus irodalomban ez Ö – való legsűrűbben használt neve.
Amikor Ö – való útját figyeljük, hogy törekedjünk utánozni, akkor a szentségről szerzünk ismereteket.
Az irgalmasság és a kegyesség az a két I – teni tulajdonság, amelyeket, ha gyakorlunk, amikor gyakoroljuk, a lehető legközelebb állunk Ö – valóhoz.
Legyünk büszkék és méltók arra, hogy a Tóra és szentségének hirdetése, valamennyi hitsorsosunk öröksége.
Az Izráel Házához tartozók szellemi demokráciát alkotnak.
Ez is része Izráel egész közössége örökségének.
Hitsorsosaink szentsége által, azaz igazságos tettei által, könyörületessége és kegyessége által és az Ö – való iránti alázattal, felmagasztosul a mindennapi élet.
Mi itt és most Kidus Hásém, a szenteltessem meg parancsát teljesítjük, amikor tiszta szívünkből fogadjuk és megtartjuk a szombatot.

Szeretett Hitsorsosaim!

A szombat délelőtti Tóra olvasás során, amikor a tajchechó, azaz a fenyítés (feddés) szakaszhoz érkezünk, azt a szokottnál halkabban olvassuk.
A szakasz vészes tartalma miatt alakult ki ez a hagyomány.
Mózes harmadik könyvében, a Vájikróban egymást követik az erkölcsi és a papi törvényekkel foglalkozó fejezetek.
Böchukajszájban pedig egy befejező intelmet olvashatunk: Az intelem, a figyelmeztetés, egy szóval tajchechó keményen hangzik, mert igazságokat tartalmaz és a rideg igazság nem feltétlenül és nem mindig kellemes.
Ugyanakkor ígéretei és fenyegetései nagyon gyakran megvalósultak a zsidó történelemben.

“De ha nem hallgattok reám és nem teljesítitek mindezeket a parancsolatokat;”
(3M:26,14)

Olvashatjuk, hogy midőn a Tóra a hűség következményeit tárgyalja, csak általános kifejezéseket használ, de amint az engedetlenség következményeit sorolja; a büntetéseket és csapásokat, amelyek a bűnös népet érni fogják, azokat sokkal részletesebben írja le.
Az engedetlenség következményei fokozatosan súlyosbodó csoportokban követik egymást: Háborús vereség, betegség, éhínség, vadállatok, ostrom, száműzetés.

“És elszórlak benneteket a népek közé …”
(3M:26,33)

̶  A népet, amelyet csak az imént szabadított ki a pogányok rabszolgaságából, Ö – való megfenyegeti, hogy újra a pogányok közé űzi.
A tajchechó – ban megjövendölt büntetések pontosan úgy következtek be a babilóniai fogság korában fél évezreddel később.
Fél évezreden át sikeresen betartották az intelmek túlnyomó többségét.

A tajchechó – t a bibliai jövendölések azon egyedülálló ígéretei közé sorolják, amelyek szószerint beteljesültek.
Középkori exegétáink úgy értelmezték a tajchechó – t, hogy a Szentírás a leghatásosabb formákat választja irodalmi eszközül annak érdekében, hogy a legjobb eredményt érje el azoknál, akikhez szól.
Véleményüket alátámasztja a következő pószuch is:

“És ha én is daccal jártam ellenük és ellenségeik országába hoztam őket, akkor megalázkodik körülmetéletlen szívük és leróják bűnük büntetését.”
(3M:26,41)

̶  Ö – való a büntetéstől azt reméli, hogy Izráel fiai el fogják ismerni, hogy azokat a szerencsétlenségeket, amelyek őket érték, az ő I – tenük nevelő célzattal zúdította reájuk, hogy gőgüket letörje.

“És ők bevallják bűnüket és őseik bűnét és vétküket, mellyel vétkeztek Ellenem és azt is, hogy daccal jártak Ellenem.”
(3M:26,40)

̶  Ö – való nem kívánja a bűnös halálát, ezért az engedetlenség minden büntetésének fenyegetését, a kegyelem ígérete követi, ha bűnbánat és javulás útjára térnek.
A száműzetés tisztító kohó lett Izráel számára, ami alátámasztja, hogy az I – teni szigorúságnak erkölcsi célja van.
̶  A vétek a szövetség ellen elkövetett hűtlenség, amely egyenesen Ö – való ellen irányul.
Az intést követően ott az ígéret, hogy a bűnbánat az ország újjáéledésére vezet.
Fejezzük be tanításunkat a kettős hetiszakasz Jirmijáhu prófétánktól vett háftorójának utolsó két pószuchjával:

“Izráel reménysége, ó, Ö – való, akik Téged elhagynak, szégyent fognak vallani, és akik Tőled elpártolnak az országban, balsorsra lesznek írva, mert elhagyták az élővizek forrását, az Ö – valót.”
(Jirmijáhu: 17,13)

“Ó, gyógyíts meg engem, hogy meg legyek segítve, mert Te vagy az én dicsőségem.”
(Jirmijáhu: 17,14)

̶  Ez a könyörgés mindennapi imáinkban, a Smajne eszrében többes számban van: “Ó gyógyíts meg mindnyájunkat, hogy meg legyünk segítve!”

Gut Sábesz!