És tartsd meg a hetek ünnepét

Frölich Róbert
2021.05.16.

Sziván hónap hatodikán és hetedikén (idén május 17-18) kerül sor Sovuajsz napjainak megünnepelésére.

A Sovuajsz szó magyarul heteket jelent.
A Tórában így áll:

“Hét hetet számolj magadnak; attól fogva, hogy kezdenek sarlót vinni az álló gabonába, kezd el számlálni a hét hetet. És tartsd meg a hetek (Sovuajsz) ünnepét az Ö.valónak…”
(M.V. 16/9-10).

E napokat, a Pészach és Sovuajsz közötti időszakot nevezzük az ómerszámlálás napjainak.
Sovuajsz egy másik elnevezése: a zsengék napja (Chág hábikurim), ugyanis a Tóra írja:

“A zsengék napján is, midőn bemutattok új lisztáldozatot az Ö.valónak, heteitek ünnepén…” (M.IV. 28/26).
A zsengék napján mutatták be a Szentélyben az új kenyeret is, hálát adva az Ö.valónak a kenyérért
(M.III. 23/17).

A jeruzsálemi Szentély fennállásának idejében a Tóra által Izrael földjének gazdagságát jelző hétféle termés: búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olajbogyó és datolya első érett termését (amit először láttak meg) szintén ezen a napon a Szentélybe vitték, ahol a papoknak és a földdel nem rendelkezőknek adták.

Sovuajsz még az aratás ünnepe (Chág hákócir) is, mert:

“Három ízben szentelj nékem ünnepet … és ünnepét az aratásnak…” – áll a Tórában
(M.II. 23/14-16).

Az ünnep negyedik elnevezése: a Tóraadás ideje (Zmán mátán Tajroszénu). Bölcseink hagyománya szerint ekkor kapta a zsidóság az Írott és a Szóbeli Tant az Ö.valótól.
Az ünnepet a Talmud egyszerűen csak lezárásnak (áceresz) nevezi, mivel ez az az ünnep, amely lezárja az ómerszámlálás napjait.

Sovuajsz szokásai, hagyományai is a Tóra, a Tóra adásának körülményei, tanításai körül forognak. Mielőtt beköszönt az ünnep, szokás a közösségekben az éjjelt virrasztással és tanulással tölteni, mert a Midrás, a zsidó legendárium szerint a nép elaludt a kinyilatkoztatás előtti éjjelen.
A templomot még az ünnepet megelőzően szokás zöld ágakkal, lombokkal, virágokkal díszíteni, mert a a hagyomány szerint a Szináj-hegy is virágba borult annak idején a nagy esemény tiszteletére a Tóra adását megelőzően.
Az első napon, mielőtt templomainkban a Tóra olvasásába kezdenénk, elmondunk egy arameus nyelvű pijjutot, imakölteményt, az Ákdómusz-t, melyben a Tóra felolvasója, mintegy engedélyt kér a felolvasásra, s veretes szavakkal ecseteli I.ten és az Ő Tórája nagyszerűségét.
A második napi Tóraolvasás előtt hagyományosan Rut könyvét (Megilász Rusz) olvassuk fel. Rut volt az a nő, aki önként magára vette a zsidóság törvényeit és lett Dávid király dédnagyanyja moábita származásának dacára.
Története a kalászérés idején játszódik, így kapcsolódik az ünnephez.

A hagyomány úgy tartja, hogy Sovuajszkor született és halt meg Dávid király.