Mi is az a Sávuot?
A szó jelentése magyarul “hetek”, mely a Pészáh második napja és az ünnep között eltelt hétszer hét napra utal. Sávuot a Tóraadás ünnepe, ekkor kapták meg a Szináj-hegy lábánál összegyűlt zsidók a Tízparancsolatot, a Tórát, a Törvényt. Izraelben egy, másutt kétnapos ünnep.
Sávuot az egyik zarándokünnep a három közül és több elnevezése is van: “Hág hámátán Toratenu” a Tóraadás ünnepe, “Jom hábikurim”, a zsengék napja és “Hág hakácir”, azaz az aratás ünnepe.
Mik azok a zsengék?
Ha körülnézünk, látjuk, hogy a gyümölcsfák virágoznak, az első termények is megjelennek, már ehetünk például epret, spárgát, újhagymát.
Virágba borult a hegy
A hagyomány szerint a Tóraadásra virágba borult az amúgy kopár Szináj-hegy. Ennek emlékére szokás a zsinagógát és otthonunkat is virággal díszíteni. Készíts papírból virágcsokrot, vagy Szináj-hegyet, fapálca emberekkel!
Éjszakai tanulás
Az emberek nagyon várták, hogy megkapják a Tórát, izgatottan készülődtek a nagy alkalomra. Ám, talán pontosan a nagy igyekezet miatt, a legfontosabb éjszakán már nem bírtak ébren maradni, mindannyian elaludtak, Mózesnek kellett őket felébresztenie. Ezért a Tóraadás előtt nap éjszakáját szokás tóra tanulással tölteni, hogy kijavítsuk őseink hibáját. A hagyomány neve is “tikun”, azaz javítás.
A zsinagógában
Sávuotkor elhangzik a Tízparancsolat és felolvassák Dávid király dédanyjának történetét, a Rút könyvét. Ha zsinagógában jársz, keresd meg a két kőtáblát, amilyet Mózes hozott le a Szinájról, rajta a Tízparancsolattal!
Tejes ételek
Sávuot egyik ünnepi étkezésekor szokás tejes ételeket fogyasztani, az egyik magyarázat szerint azért, mert a Tóra olyan, mint a tápláló tej. A másik ok, hogy a Tóraadás pillanatában váltak ismertté és kötelezővé a kóserság törvényei, de még nem volt kóser hús, amit megehettek volna. Íme egy egyszerű tejes finomság Sávuotra:
Hozzávalók: 3 pohár tej, 1 pohár tápiókagyöngy, 3 kanál méz, vagy cukor. Egy közepes tejes lábosba öntsd a tejet és a tápiókagyöngyöt, hagyd ázni egy órát, majd alacsony hőfokon kezd el sűrün kavargatva főzni. Amikor a gyöngyök szépen megnőnek és áttetszőek lesznek, tedd át egy tűzálló alátétre a lábost és adj cukrot, vagy mézet a pudinghoz. Hideg vízzel kiöblített poharakba, vagy tálkákba adagold, ha szeletelt banánra, eperre, vagy bármilyen fagyott gyümölcsre teszed, még finomabb!
Mese a hűségről, Rút és Noémi története
Egyszer régen, a Bírák idejében élt Betlehemben egy zsidó asszony, Noémi, a férje Elimelech és a két fiuk. Éhínség tört ki az országban, nem volt sem víz, sem élelem, ezért elhatározták, hogy elindulnak, más lakhelyet keresni maguknak. Így is tettek, majd letelepedtek Moáb földjén. A fiaik felnőttek, megházasodtak, moábi lányokat vettek feleségül, Oprát és Rútot. Ahogy teltek, múltak az évek, Noémi megözvegyült, később Opra és Rút is magára maradt. Így szólt Noémi a menyeihez:
– Úgy szeretlek benneteket, mintha a saját lányaim volnátok, ezért azt szeretném, ha visszamennétek atyáitok házába, új férjeket keresnétek magatoknak és boldogan élnétek!
Opra sírt, rítt, nem akarta elhagyni anyósát, akit anyjaként szeretett, sem Rútot, akire nővéreként tekintett. Végül hallgatott Noémire szavára, szomorúan megölelte őt és sógornőjét és visszament a szülői házba, ám Rút hallani sem akart arról, hogy elhagyja anyósát. Könnyes szemmel kérte, hogy hadd maradjon mellette.
– Ne kényszeríts rá, hogy elmenjek. Mert ahova te mész, oda megyek én is. Ahol te letelepszel, letelepszem én is. A te néped az én népem, a te Istened az én Istenem!
Noémi vonakodva bár, de beleegyezett, hogy menye vele maradjon és kövesse őt vissza, a szülőföldjére.
Hosszú és nehéz út várt rájuk, Rút segített Noéminak, ahol csak tudott, nem panaszkodott, pedig biztosan neki is nehezére esett a viszontagságos utazás. Végül kettesben értek Betlehembe, ahol Rút kérte anyósát, hadd dolgozzon az aratáson, hogy megéljenek. Noémi elengedte Rútot, hogy a szántóföldön menjen az aratók után és szedje fel az árpát, amit nem arattak le, ahogy az akkoriban szokás volt. Hogy, hogy nem, a föld Noémi férjének rokonáé, Boázé volt. Kiment az aratókhoz, megnézni, hogy megy a munka. Meglátta a szép fiatalasszonyt az aratók mögött és megkérdezte a vezetőjüket:
– Ki ez a fiatal nő, aki szedi mögöttetek az árpát?
– Rútnak hívják, moábi származású, Noémivel jött el idáig.
Boáznak nagyon tetszett Rút szorgalma és kedvessége, így megkérte, hogy ne menjen más földre, inkább nála szedje a kalászt, igyon a vízből amit mernek, ha szomjas, egyen az ételből, ha éhes. Az embereinek meghagyta, hogy bőségesen jusson Rútnak gabona!
Rút nem értette Boáz kedvességét, ezért csodálkozva kérdezte:
– Miért vagy velem, idegennel ilyen rendes?
– Tudom, mit tettél az anyósodért, aki a rokonomnak a felesége, azt is tudom, hogy otthagytad a szüleid házát, csak azért, hogy vele legyél, hogy neki segíts! Ritka ez a fajta önzetlenség, ezért én is segítek neked, ahogy tudok!
Így hát Rút az aratás végéig Boáz földjén maradt, serényen dolgozott, segített Noéminak, s ahogy teltek a hónapok, egész jól berendezkedtek ketten Betlehemben. Boáz sokat gondolt Rútra, tetszett neki a hűsége, kedvessége, végül Rút hozzáment feleségül, fia született és újra öröm és boldogság költözött a szívükbe! Rút és Boáz fiát Obednek hívták, ő lett Jisáj apja és a hatalmas Dávid király nagyapja.
