Zsinagógaépítészet Magyarországon című sorozatunkban kronológiai sorrendben haladunk végig hazánk zsidó építészeti örökségein, érintve azokat az építészeti stílusokat, melyeknek jellegzetességei megnyilvánulnak a zsinagógákon is. Figyelemmel kísérjük ezeknek a korszakoknak sajátosságai mellett az adott zsinagóga közösségének kialakulását, hitéletét is abban a periódusban.
A barokk építészet Magyarországon a 17. század elejétől a 18. század végéig tartott, s ezen időszak alatt számos építészeti emlék született, elsősorban kastélyok, templomok és lakóépületek formájában. Jellegzetes stílusjegyei az épületeken a különleges formájú, ovális vagy kör alakú ablakok, a zárt erkélyek, a homlokzatok feletti címerrel, órával vagy szoborral díszített oromzat. Megjelennek az erőteljes párkányok, a gazdagon díszített kapuk, az óriás pilaszterek. A belső tereket freskók, stukkók, vagy fából készült burkolatok díszítik. A magyarországi barokk épületek többnyire német anyanyelvű, itáliai, vagy osztrák mesterek munkái, így azoknak a tájegységeknek a hatásai is erősen érződnek a létesítményeken.
A törökök kiűzését követően Magyarország területén szinte egyáltalán nem maradtak zsidók. A 18. század elején vette kezdetét a zsidók újbóli betelepülése Alsó-Ausztriából, Cseh-és Morvaországból és Galíciából. A szabad királyi- és bányavárosokba tilos volt beköltözniük, a nagybirtokosok azonban helyet adtak számukra a letelepedéshez, és a zsidó közösségek jelentős anyagi hasznot hoztak az uradalmaknak: kereskedelemmel és pénzügyletekkel foglalkoztak. A földesurak engedélyezték birtokaikon a zsinagógák építését is, melyekre jellemző volt a téglalap alaprajz, a középen elhelyezkedő bima (tóraolvasó emelvény), melyet négy oszlop vett körül, amik a mennyezet boltíveit tartották. Jellegzetes külső vakolatdíszítéseik és a díszes oromfalak utalnak a korszak barokk építészetének stílusjegyeire.
Apostagi zsinagóga
1768-ban épült fel Apostag zsinagógája, mely a falut felemésztő 1820-as tűzvészben leégett. 1822-ben új zsinagógát építenek a régi mintájára, mely kívül már nem, de belül annál inkább díszesebb lett: a stukkók, a falfestések, az oszlopok formázása a késő barokk stílusjegyeit hordozza magán. Ma faluházként funkcionál, műemlék épület.
Apostagi zsinagóga belső tere
Pakson 1785-ben épült meg a zsinagóga, a környék legnépesebb hitközsége alakult itt ki. Miután 1885-ben a helyi ortodox hitközség kettészakadt és egy kisebb csoport status quo ante hitközséget alakított, a többségben lévő ortodoxoké maradt a zsinagóga.
Az egykori paksi zsinagóga
1944-ben a zsinagógában és a környező házakban alakították ki a járási gettót, ahová a falvakban élőkkel együtt mintegy 900 embert zsúfoltak össze. A holokauszt után 120 ember maradt, aki újjászervezte a hitközséget, 1952-ig még jesiva is működött. A 60-as évek elejére drasztikusan lecsökkent a létszám, a hitélet megszűnt, a zsinagógát 1968-ban könyvtárrá alakították, ma is ezt a szerepet tölti be.
Paksi zsinagóga épülete – ma könyvtár
Bonyhád zsinagógáját a hagyomány szerint a zsidó közösség maga építette fel 1795-ben, hogy idegen kéz ne érintse azt. Külső megjelenésében nem igazán különbözött a többi uradalmi épülettől, belső tere azonban szimbólumokban gazdag.
Az egykori bonyhádi zsinagóga
A zsinagóga közepén lévő 4 oszloppal határolt bima néhány lépcsővel kiemelkedik, szinte külön szakrális teret alkot. A kabbala könyve, a Zohár szerint a bima oszlopai az i-teni trónus lábait jelentik, így kötve össze az evilági közösséget az égivel.
Bonyhádi zsinagóga belső tere
A bonyhádi zsidó közösség a 19. század második felében két hitközségre, ortodoxokra és neológokra szakadt. Az 1795-ben épült zsinagógát a neológok használták tovább. 1944-ben az 1200 fős hitközségből a holokausztot kb. 200 fő élte túl, többségük Izraelbe és az USA-ba vándorolt ki, a hitélet megszűnt. Ma az épület előtt Holokauszt Emlékmű állít mementót az áldozatok tiszteletére, a zsinagógában Elfeledett arcok címmel kiállítás nyílt 2014-ben.
Holokauszt Emlékmű a bonyhádi zsinagóga előtt
Legszebb és legismertebb példa a barokk zsinagógákra Mád copf stílusú zsinagógája, mely 1975-ben épült fel, s a falukép egyik meghatározó jelensége lett.
Mádi zsinagóga
A belső tér harmóniáját a 4 tartóoszlop adja, melyre kupola borul a bima fölé. A festett falakon és boltozatokon geometrikus formák, növényi motívumok és Dávid-csillagok találhatóak. Az emeleten helyezkedik el a női karzat.
Mádi zsinagóga – bima
A tóraszekrényhez kőlépcső vezet fel, faragott kőkorlátokkal. Fölötte oroszlánok által őrzött tórakorona látható, a faragott dísz fölé falra festett drapéria borul.
Mádi zsinagóga tóraszéke
Mád szinte egész zsidó közössége a holokauszt áldozata lett, s bár egy rövid időre a háború után újjáéledt, hamar elnéptelenedett. Az épület évtizedeken át használaton kívül volt. 2004-ben újították fel. Az itt élt zsidóság emlékét a zsinagógában 336 áldozat 8 márványtáblába vésett neve is őrzi.
Mádi zsinagóga belső tere
Források:
- Jalsovszky Katalin-Tomsics Emőke-Toronyi Zsuzsanna: A magyarországi zsidóság képes története, Vince Kiadó, 2018.
- Podonyi Hedvig: Zsinagógák Magyarországon, Viva Média Holding
- Rados Jenő: Magyar építészettörténet. III., bővített kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975.
