Vitáik a „Mennyekért” történjenek

2021.06.11.

A héten Korách hetiszakaszt olvassuk templomainkban, amellyel kapcsolatban álljon itt egy idézet a Pirké Avot-ból (Misna-Atyák bölcs mondásai):

כָּל מַחֲלוֹקֶת שֶהִיא לְשֵׁם שָּמַיִם סוֹפָּ ה לְהִתְקַיֵׁם, וְשֶאֵׁינָּ ה ל שם שָּמַיִם אֵׁי ן סוֹפָּ ה לְהִתְקַיֵׁם, אֵׁיז ו הִיא מַחֲלוֹקֶ ת
:שֶהִיא לְשֵׁם שָּמַיִם ז ו מַחֲלוֹקֶת הִלֵׁל וְשַמַאי, וְשֶאֵׁינָּה לְשֵׁם שָּמַיִם, ז ו מַחֲלוֹקֶת קֹרַח וְכָּל עֲדָּת ו

„Minden vita, mely I-ten nevében (folyik), végül sikeres lesz, de amelyik nem I-ten nevében (folyik), végül nem lesz sikeres.
Melyik az a vita, amelyik I-ten nevében (folyt)? Ez Hillél és Sammáj vitája.
És melyik nem I-ten nevében (folyt)?
Ez Korách és az egész gyülekezetének vitája.”

A Misna itt arra világít rá, hogy minden olyan machloket (vita), amely az isteni igazság megismerését szolgálja-, képviseli, az végül jó szerencsés lesz és fennmarad, amely pedig nem az isteni igazság megismerését szolgálja, az nem lesz szerencsés és nem áll meg. Az előbbire klasszikus példa Hillél és Sammáj híres vitái, az utóbbi pedig Korách-hoz és követőihez kötődik.

Felmerül a kérdés, hogy a Misna miért helyezi egymás mellé a nemes vitákat folytató Hillél-Sammáj párost és a gonosz, lázadó Korách-kal, aki negatív tettével kivívta, hogy a Tórában jelen hetiszakasz az ő nevét viseli.
Egyébként ez a kérdés foglalkoztatta többek közt Izrael egyik nagy rabbiját – Yeruchom Levovitz-ot is, aki egyúttal igyekszik ezt a kérdést megválaszolni. Ő azt állítja, hogy a Hillél-Sammáj vitái- valamint Korách és követői vitái egyáltalán nem állnak egymástól távol és ezt pont az bizonyítja, hogy a Misna együtt hozza fel őket példának. Vitáik, érveléseik jellege arra mutat, hogy az isteni igazság megismerése-, megismertetése a cél.

Igazán Korách és csapata előrébb akartak lépni a szentségben, mivel nem voltak elégedettek az éppen akkori szellemi szintjükkel. Közelebb akartak kerülni a Teremtőhöz. Ezért vágyódtak arra a szolgálatra, amit a kohének (papok) végeztek.
Akkor hol a probléma –kérdezhetnénk-? A negatív változás abban van és akkor következett be, mikor később már nem álltak meg a kezdeti nemes célok legális eléréséért való buzgóságukban, hanem az idő előre haladtával vitáikat megtöltötte a hatalom és tekintély utáni önző vágy. Ettől vitáik elveszítették „szent” jellegüket és hétköznapivá váltak. Ezzel ellentétben Hillél és Sammáj soha nem olyan módon vitatkoztak, hogy „én mondom az igazat, nem pedig te”. Soha nem versengtek egymással és nem is akartak egymás fölé kerekedni. Csak az isteni igazságot akarták megérteni és napvilágra hozni.

A Talmud még arról is beszámol, hogy Bét Hillél (Hillél tanháza) mindig idézte Bét Sámmáj (Sámmáj tanháza) álláspontját egy témában, mielőtt a sajátját ismertette volna, hiszen a cél az igazságra való eljutás volt, nem a másik legyőzése.
És bár Korách is a hasonló motívumokkal kezdte, de később már más cél vezérelte, nem pedig az isteni igazság, így az ő-, és az ő embereinek vitája gonosszá vált.
Yeruchom Levovitz még azt is hozzáfűzi, hogy egy ember a micvákat (vallási parancsolatokat) többféle módon gyakorolhatja.

Vagy úgy, hogy gépiesen-, mintha munkát végezne, -ez az alacsonyabb szint-, vagy úgy -ez a magasabb szint-, hogy micvái át vannak itatva az Ö-való iránt érzett szeretettel, tisztelettel. Bár az előző változat nem kívánatos, mégis bocsánatos, mert arra gondolunk, hogy az ilyen személy a későbbiek folyamán „felnő” a feladathoz, megérti a hívő élet belső tartalmát, szépségét és majd az ő vallási életét is a Jóteremtő iránt érzett szeretet fogja vezérelni. Ezt az elvet tanítja a Talmud is (Szanhedrin 105b).

De van egy dolog, ami később-, menet közben sem változtatható meg. Amit úgy az elején-, mint a végén, csak a Mennyekért szabad tenni. Ez pedig -ahogy Yeruchom Levovitz tanítja- a machloket, a vita. Ellenkező esetben jobb, ha az ember nem is megy bele a vitába. Hiszen Kórach és csapata az elrettentő példa, milyen nagy volt a bűnük, ha még az isteni ítélet megnyilvánulására a föld is elnyelte őket családostól, mindenestül.
Ez egyúttal nagyon nagy tanulságot is hordoz magában.

Ha nyitott szemmel- és füllel járunk, nap mint nap tájékozódhatunk a médiából, vagy akár személyesen is tapasztalhatjuk, hogy olyan időszakban élünk, amikor folyamatosan jelen vannak-, rombolnak-, pusztítanak a Korách-féle viták, úgy zsidó egyházak-, szervezetek, mint „hittestvérek” között. Csak keveseknek sikerül elérni, hogy vitáik valóban a „Mennyekért” történjenek.

Tegyen képessé bennünket az Ö-való, egyrészt, hogy ha vitára adjuk a fejünket, azt Hillél-Sammáj szintjén tudjuk művelni, másrészt, mindenkor távol tudjuk tartani magunkat Korách és embereinek gonosz és haszontalan vitáitól…

Minden olvasónknak békés, szép Szombatot kívánunk!

Felhasznált irodalom:

Róna Tamás
Zsidó Hittankönyv
Budapest, Magyarország: Gabbiano Print (2016)
ISBN: 9789637010682