Mielőtt azt gondolná a kedves olvasó, hogy a tartós kánikula, itt a Balaton déli partján elmémet megzavarván szélsőjobb gondolatiságra sarkallna, elmesélem, hogy áldott emlékű anyai nagyanyám Deutsch Nándorné sz. Vas Veronika sokszor emlegette gyerekkoromban azt a sommásnak tűnő megállapítást, miszerint régen az északi part az úri arisztokrácia nyaralóhelye volt, míg a délire, Siófokra a zsidó polgárság járt pihenni. Járjunk utána, hogy igaza volt-e a ferencvárosi zsidó kispolgári, tisztviselő családból származó nagymamának, akinek gyermekkorában sem az északi, sem a déli part pihenőhelyei nem adatottak meg.
Autentikus forrásként bátran elfogadhatjuk Eötvös Károlynak (1842-1916) a korszak egyik közéleti személyiségének, az 1883-as tiszaeszlári vérvád perben a vádlottak védőjének gondolatait. Eötvös Károly 1900-ban írt elbeszélés-gyűjteménye „Az Utazás a Balaton körül” a korszak fontos forrásmunkája, divatos szóval „oral history” útleírás.
Eötvös kellő iróniával állapítja meg a már abban a korban is megjelenő „kasztosodást” a fürdőtelepülések között:
„Tihany két nagy tóvá választja el a Balatont. Füred, Csopak, Alsóörs, Almádi, Kenese és Siófok nyaralói csak az egyik tavat látják, Tihanyon túl nem repülhet tekintetük. Így vannak a nyugati tó nyaralói is. Őelőlük meg a Veszprém megyei Balatont zárja el Tihany. Csak a balatonföldvári fürdőtelep vidám lakói látják mind a két Balatont. Szerencsés múltja, virágzó jelene, ragyogó jövendője van Balatonföldvárnak. De csak úgy, ha a magyar társadalom egykor egyetlen nemzeti társadalommá alakul át. Ha osztályok, rendek, rangok, felekezetek, pártok, birtokterületek darabokra nem tördelik szét. Balatonföldvár főrendi fürdő, Siófok zsidó fürdő, Almádi polgári fürdő, Kenese hivatalnokfürdő, Balatonfüred hol papi, hol zsidó fürdő, Badacsony nemesi fürdő, Keszthely vegyes fürdő. És így tovább. Mi ennek az oka? Bizonyosan a Balaton vize. Sokan vannak, akik azt hiszik, hogy ez a víz különbséget keres is, talál is, tesz is a különböző rendű, rangú, osztályú és felekezetű emberek bőre között. Ezer szélrohama van a levegőnek, ezer hullámcsapása a Balaton vizének. Egyik hullám főrendi, másik hullám polgári hullám. Egyik hullám keresztény, másik hullám zsidó hullám. Meg lehet ám ezt ismerni biztosan. Miről? A manó tudja. Csak az a bizonyos, hogy Balatonföldvár felé nem megy zsidó hullám, Siófok felé pedig nem megy keresztény hullám.”
Furcsa módon azonban előbb az északi parton alakultak ki a zsidó hitközségek, őket követte a déli parton a balatonboglári 1851-ben, majd a siófoki 1862-ben. A két friss hitközség látványos fejlődésnek indult. A címben írt ragadványnév azonban nem innen származik, hanem abból ered, hogy a villaépületek tulajdonosai, a szállodák vendégei jelentős részben a zsidó polgárság közül kerültek ki.
Karinthy Frigyes (1887– 1938) magyar író, költő, műfordító „A Lipótváros története” című írásában (Együgyű lexikon 1912) a budapesti kerület őslakosait így írja le: „Tea után bélák (Bloch) régi magyar dalokat pengettek a “Kol Nidreh” és “Manis Tanu” ciklusból, azután rendesen egy (Teichner) Táltos vagy Utáltos nevű fiatalember jóslatokat mondott a távollevő jóbarátom kitaposott beleiből. Írni nem tudtak (de mégis írtak). Harcmodoruk igen szeszélyes volt: elleneiket “hujvé, hujvé”, egymást pedig “ich geb”, “ich nehm” kiáltással rohanták meg: néha hátrálást színleltek, pedig igazán hátráltak. Főfoglalkozásuk a poloskatenyésztés és hírlapírás volt. Hegedőseik, igriceik és móricaik nagy számmal valának.”
Az egyedülállóan zseniális Karinthy Lipótváros bemutatását így folytatja: „A mai Lipótváros négy részből áll: Kossuth Lajos utca, Börzepalota, déli korzó és Siófok. …A Lipótváros fürdőszobáját Balatonnak hívják: valamikor vízzel kitöltött tó volt ez Magyarország északnyugati részében, ma sajnos csak fürdővendégek állnak benne egymás mellett, bár fenekén állítólag még mindig van víz…”
A történelem orkánja, a vészkorszak pokla Siófok ezen báját is elsodorta, nyomában a hitközség megszűnt. Az 1986-ban modern stílusban épült zsinagóga a nyári időszakban üzemel, péntek esti I-tentiszteleteket tartanak a déli part fővárosában.
