Az entebbei túszmentő akció

Rosta Márton
Rosta Márton
2021.07.06.

A nyolcvanas évek VHS videókorszakának volt a zsidó családok körében egy titkos, szamizdat jellegű klasszikusa. A filmet sokan úgy nézték meg, hogy nem is tudták pontosan a történelmi hátteret, gyerekfejjel én is így voltam vele: tetszett az akciófilm jelleg, a végén a zsidók győznek, boldogok és táncolnak a Tórával.

A film Operation Thunderbolt vagy Operation Entebbe címmel található meg a DVD-t forgalmazó üzletekben, főszerepben a kiváló Klaus Kinskivel.

De mi is történt az ugandai repülőtéren 45 évvel ezelőtt?

1976. július 4-én szabadították ki az Izraeli Védelmi Erők kommandósai az ugandai főváros, repülőterén őrzött 102 túszt, akiket korábban palesztin és német terroristák ejtettek foglyul egy francia utasszállító repülőgép eltérítése során.

Az Entebbe repülőtéren lezajló túszmentő akció előzményei június 27-éig nyúltak vissza. Ezen a napon a Palesztin Népi Felszabadítási Front (PFLP) és a német Forradalmi Sejtek nevű szervezet két-két tagja Athénban feljutott az Air France 139-es – Tel-Avivból Párizsba tartó –járatára, és a görögországi felszállás után hatalmába kerítette a gépet. A terroristák először a líbiai Bengázi városába repültek az Airbus A300 típusú utasszállítóval, ahol feltöltötték üzemanyaggal a gépet, majd továbbindultak Uganda fővárosa, Kampala felé.

A közép-afrikai ország ebben az időszakban a hírhedt diktátor, Idi Amin Dada uralma alatt állt, aki az előző esztendőkben – például az 1972-es müncheni olimpián végrehajtott vérfürdő üdvözlésével, vagy Adolf Hitler méltatásával – számos tanújelét adta Izrael-ellenességének, tehát a gépeltérítők vélhetően egy előre kidolgozott terv szerint cselekedtek. E feltételezést erősíti, hogy Amin rendkívül szívélyes „vendéglátónak” bizonyult: miután az Air France járata június 28-án leszállt a kampalai repülőtéren, az ugandai diktátor a terroristák használatára bocsátotta az Entebbe terminálját, lehetővé tette, hogy újabb palesztin fegyveresek csatlakozzanak hozzájuk, sőt, katonaságot is kirendelt védelmükre.

A gépeltérítők a landolás után két csoportra osztották az Airbus utasait, és az izraeli állampolgárok, illetőleg a zsidó származásúak kivételével mindenkit szabadon bocsátottak. Végül a géppel érkező 246 fő közül 94-en maradtak túszként az Entebbe repülőtéren, akikhez Michael Bacos kapitány és a személyzet önként csatlakozott. A terroristák foglyaikért cserében 40 Izraelben és 13 más országban raboskodó palesztin PFLP-tag szabadon
bocsátását követelték, július 1-jei határidővel.

Szerencsés véletlen folytán az izraeli haderő a létesítmény tervrajzait megszerezte egy izraeli vállalattól, mely évekkel korábban részt vett az ugandai reptér kivitelezésében. A túszmentő alakulat gépei július 3-án éjjel, nem sokkal éjfél előtt – egy brit utasszállító radarjelének álcája alatt – értek földet Kampala közelében.

Az előzetes tervek szerint – Jonatan Netanjahu alezredes, a korábbi izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu bátyjának vezetésével – hamarosan egy 29 főből álló különítmény indult meg a túszok kiszabadítására, melyet az izraeliek Idi Amin konvojaként igyekeztek feltüntetni.
Az akcióban körülbelül 40 ugandai katona halt meg, míg a civilek közül hárman vesztették életüket a terminálban vívott tűzharcok során. Izraeli oldalról egyetlen ember, az osztag parancsnoka, Jonatan Netanjahu alezredes esett el, miután egy orvlövész szíven lőtte őt a repülőtér irányítótornyából.

Az ugandai diktátor kegyetlen bosszút állt az Entebbe ostromáért: az egyik túszt, a 75 esztendős Dora Blochot, akit nem sokkal az izraeli támadás előtt szállítottak kórházba, ápolóival együtt meggyilkoltatta, az akcióban való kenyai közreműködést pedig a kelet-afrikai állam több száz Ugandában tartózkodó polgárának lemészárlásával torolta meg. Amin később az ENSZ-ben is megpróbálta elítéltetni a Mennydörgés-hadművelet fedőnevű akciót, mondván, Izrael ezzel megsértette országa szuverenitását, ám törekvésében csak a Szovjetunió és az arab államok támogatására számíthatott. A nyugati világ humanitárius cselekedetként, hőstettként könyvelte el az hadműveletet, mely precizitása miatt is helyet érdemel a modern kori hadtörténelemben.

 

2018-ban újabb filmet forgattak a túszdrámáról, mely „7 vérfagyasztó nap” címmel látott napvilágot és a Videa kínálatában megtekinthető.

Forrás:
Tarján M. Tamás: 1976. július 4. | Túszmentő akció az Entebbe repülőtéren (Rubicon
Online)