Hazánkban a 2000-es évek elejére – vélhetően az amerikai napi sorozatok hatására is – gyűrűzött be a Valentin-nap szokása különösebb beágyazottsági előzmények nélkül.

Korosztályom és az idősebb férfitársak nehezen is barátkoznak meg az új keletű ünneppel, mely még erősen a téli időszakra esik, szemben a tavaszhírnök – és a korábbi politikai berendezkedés alatt kellően kiemelt – nemzetközi nőnappal. De nyugodjanak meg drága olvasóim, a zsidó közösségnek sem kell „kihagynia” a Valentin napot, csak mi nem Szent Bálint, a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziával élők védőszentjéhez kötjük a romantikus ünnepet, hanem valami máshoz, ebbe nyújtok egy kis betekintést.  Áv hónap 15-e (az idei évben július 24-e, szombatra esett) a szerelem napja a zsidó kalendáriumban, sokszor a zsidó „Valentin-napnak” is szokták említeni. A Talmud rögzíti: Áv hónap 15-e, Jom Kipur mellett a legnagyobb ünnepnap volt az ókori Izraelben, ekkor volt szüret befejezésének ideje. Jeruzsálem lányai ilyenkor kimentek szőlőskertekbe, tiszta fehér ruhában és táncra perdültek, azt énekelvén:

Fiatalember, emeld fel tekinteted, nézd meg kit választasz magadnak. Ne a szépséget keresd, hanem a jó családot! Mert mondva van: A báj hazug és a szépség hiábavalóság, az Istenfélő lány, az, aki dicséretre méltó”. Ez a nap tehát a párválasztás napja is volt.

Szintén ehhez a naphoz kötődik annak a törvénynek a megszűnése, amely tiltotta a törzsek (Jákob tizenkét fiának leszármazottai alkották a tizenkettő törzset) egymás közti házasodását. A tiltás oka abban rejlett, hogy az egyes törzsi családok a Szentföld felosztásakor más-más terültet kaptak osztályrészül és jó ideig ezek a területek, így az egyes törzsek kezében maradhattak. A törzsek egymás közti házasodásának tiltásának feloldása a zsidó népen belüli szabad szerelem, a szabad párválasztás szimbólumává is vált.

Manapság már nem számít kiemelkedő ünnepnapnak Tu BeÁv. Izraelben szokássá vált a virágküldés (főleg vörös rózsa), romantikus számok lejátszása a rádióban és bulik rendezése országszerte. Érdekesség, hogy azoknak, akik ezen a napon házasodnak, nem kell böjtölniük. Amiben a keresztény eredetű Valentin-nap hasonlít a zsidó szerelmesek ünnepéhez, az a rengeteg szívecskés üdvözlő lap, a virág, az elektronikus rózsaszín szerelmeslevelek, valamint az elmaradhatatlan plüss állatkák.

Mi mással, mint Seress Rezső örök érvényű dalsorával zárom e kis ismertetőt:

„Szeressük egymást gyerekek,
A szív a legszebb kincs.
Ennél szebb szó, hogy szeretet a
A nagyvilágon nincs.”

Források:
zsblog.hu,
lekvaresjam.blog.hu.

ZSIMAgazin

Ilyen is van ám: a zsidó Valentin nap

Rosta Márton
Rosta Márton