Az opera kialakulásának kezdetét az 1600-as évek elejére datáljuk, amikor Firenzében egy művészeti csoportosulás, úgynevezett Camerata, céljául tűzte ki, hogy feleleveníti az ókori tragédia műfaját. Úgy vélték ugyanis, hogy az ókori görögök énekelve, énekbeszéd-szerűen adták elő ezeket a színdarabokat. Jacopo Peri 1598-ban ennek hatására írta meg a Dafne című művét, melyet az opera közvetlen elődjének tartanak, operának azonban még nehezen nevezhető. Az első valódi operaként számon tartott alkotás Claudio Monteverdi 1607-ben színre vitt Orfeo című műve. Az opera – a többi műfajhoz hasonlóan – látványos változásokon ment keresztül az évszázadok alatt. Formai, tartalmi és zenei különbségek sokaságát lehet felfedezni egy-egy mű között.
Sorozatunk ezen részében olyan operákkal foglalkozunk, melyeket a Szentírás ihletett.
Kétségtelenül az egyik legismertebb kórusrészlet a “Va pensiero”, a rabszolgák kórusa, mely Giuseppe Verdi Nabucco című operájában csendül fel. Verdi 1842-ben bemutatott műve II. Nabú-kudurri-uszur (Nabukodonozor) Babilóniai király nevét viseli, és Jeruzsálem megtámadása, elfoglalása és a zsidók száműzetése szerepel a cselekmény központi témájaként. Szövegének alapul a Királyok második könyve, Jeremiás, Jeremiás siralmai és Dániel könyvei szolgálnak, de fantázia elemeket is tartalmaz, melyeket egy korábban bemutatott színdarabból kölcsönzött a libretto (szövegkönyv) írója, Temistocle Solera.
Eredetileg oratóriumnak szánta Camille Saint-Saëns a Sámson és Delila című művet, végül azonban az operairodalom egyik kiemelkedően szép műve született meg 1876-ban. Sámson történetéről a Bírák könyve 13-ik fejezetétől olvashatunk 4 fejezeten keresztül, az opera az utolsó, a tizenhatodik fejezet cselekményeit jeleníti meg. Egyik legszebb zenei motívum a Delila “Mon cœur s’ouvre à ta voix” című áriája. Érdekesség, hogy a zeneszerző nehézkesen haladt a komponálással és végül Liszt Ferenc bátorítására sikerült befejeznie a művet.
1818-ban, Nápolyban mutatták be Giacomo Rossini Mózes Egyiptomban című operáját, melyet később a zeneszerző átdolgozott egy nagyobb volumenű négyfelvonásos művé, ami a „Mózes és a fáraó, azaz átkelés a Vörös-tengeren” címet viseli. A cselekmény az Exodus történetét dolgozza fel, és ezt a fáraó fia és egy zsidó lány közötti szerelmi szál teszi még drámaibbá.
Hasonló témában, Mózes és Áron címmel írt operát Arnold Schönberg 1957-ben, azonban a harmadik felvonás befejezetlenül maradt. Kocsis Zoltán komponált hozzá harmadik felvonást, Schönberg örököseinek engedélyével, aminek a premierje 2010-ben volt a Művészetek Palotájában.
Több másik opera is Mózes története köré épül, ezek közül említésre méltó az ukrán zeneszerző Myroslav Skoryk Mózes című műve, illetve Anton Rubinstein azonos című alkotása. Rubinstein A Makkabeusok címmel is írt operát 1877-ben, amely a zeneszerző egyik leghíresebb műveként tartanak számon.
Fromental Halévy élete utolsó éveiben (1858-1862) dolgozott Noé című darabján, melyet – halála miatt – veje, Georges Bizet fejezett be. A művet Az özönvíz címmel is szokták illetni.
Noé története jelenik meg Gaetano Donizetti 1830-ban íródott (később átdolgozásra került), Az özönvíz című operájában is. A mű Magyarországon még nem került bemutatásra.
A téma Benjamin Britten-t is megihlette, 1958-ban, Noye’s Fludde címmel írta meg ehhez kapcsolódó egyfelvonásos operáját.
A dán zeneszerző, Carl Nielsen Saul király Dávid iránt érzett féltékenységét jeleníti meg zenéjében. Az 1902-ben bemutatott Saul és Dávid című négyfelvonásos opera a Sámuel első könyvének történéseit dolgozza fel. Dávid király története szolgál alapul Darius Milhaud Dávid című művéhez is, mely 1954-ben, Jeruzsálemben került bemutatásra. Jóval korábban, Marc-Antoine Charpentiert a Dávid és Jonatán közötti barátság inspirálta, 1688-ban, Párizsban mutatták be Dávid és Jonatán című barokk operát.
A Bírák könyvében található Jáél története elevenedik meg Ildebrano Pizzetti kevésbé ismert operájában, melynek címe Debóra és Jáél. A művet a milánói Scalában mutatták be 1922-ben.
Goldmark Károly 1875-ben színre vitt Sába királynője című operája világhírűvé tette a zeneszerzőt. A Salamon király és Sába királynője közötti kapcsolatot bemutató alkotás, Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operája mellett azon kevés magyar vonatkozású operák közé tartozik, melyeket rendszeresen játszanak külföldi operaszínpadokon.
Ezen felsorolás közel sem teljes, a mai napig születnek olyan operák, melyek a Szentírás történeteit, szereplőit vagy csodáit hirdetik.
