Minden ország életében jelentős esemény, ha a valamelyik világvallás vezetője ellátogat oda. A katolikus többségű országok esetén a katolikus egyház vezetőjének vizitációja különös jelentőséggel bír.
A pápaság hosszú története során a Vatikán, illetve maga a pápa személye mindig is az európai, illetve a világpolitika integráns része volt. Az, hogy egyes kérdésekről a pápa milyen véleményt fogalmaz meg, vagy hová látogat el, mindig is különös fontossággal bírt. Így amikor pusztán csak szóba kerül vagy éppen hivatalossá válik, hogy a pápa Magyarországra látogat, akkor az nem csupán a két állam vagy a magyar katolikusok szempontjából releváns. Itt azonban érdemes megállni egy pillanatra. A két állam hosszú történelme során hosszú évszázadokig – még néha szóba is került – de sosem valósult meg, hogy a pápa Magyarországra látogasson. Azonban az 1980-as évekre számos olyan változás és esemény következett be, amelyek immár egy magyarországi látogatást is kézzel fogható közelségbe hozták.
Az egyik magának, a pápának a személye. Karol Wojtyla, vagyis II. János Pál pápa, hosszú évszázadok utáni első nem olasz pápa volt, aki a keleti blokkból érkezett. Az első lengyel pápa, aki keresztnevét IV. Károly után kapta, értelemszerűen sokkal jobban értette a kelet-európai országokat, mint elődjei. S amikor 1978-ban pápává választották, a két akkori szuperhatalom viszonya éppen mélyponton volt, majd 1981-ben a pápa hazájában bevezették a hadiállapotot. Ugyan ebben az évben merényletet is megkíséreltek II. János Pál ellen, de túlélte. Ugyanakkor számos bocsánatkérés is a nevéhez fűződik, amelyek sok esetben alapvető szakítást jelentettek a Vatikán korábbi, akár több évszázados felfogásához képest.
Így például II. János Pál bocsánatot kért a zsidók ellen elkövetett vétkekért, s egyes keresztények hallgatásáért a holokauszt idején. II. János Pál támogatta az vallások közti párbeszédet, így 1981 februárjában fogadta a római főrabbit, majd 1986. április 13-án, első pápaként ellátogatott a római nagy zsinagógába. Érdemes megjegyezni, hogy amikor 2000-ben Izraelbe utazott, akkor ellátogatott a Jad Vasem intézetbe.
II. János Pál utazó pápa volt, aki több mint száz országba látogatott el. Első kelet-európai ország amelyet felkeresett, érthető módon, Lengyelország.
A második ország a régióban, ahová ellátogatott, azonban Magyarország volt.
Látni kell, hogy egy-egy látogatás tervezése és előkészítése akár több éves procedúra is lehet. A több mint ezeréves tapasztalattal rendelkező vatikáni diplomácia alaposan mérlegeli, hogy a mondhatni kötelező találkozók mellett kik találkozhatnak és találkozzanak a katolikus egyház fejével. Így a magyarországi látogatás terve már 1988-ban megfogalmazódott, vagyis pont a kelet-európai rendszerváltások előtt már eldöntött tény volt, hogy a pápa hazánkba látogat. A Szentszék csak 1989. július 26-án hozta nyilvánosságra, hogy a Magyarországra látogatást időpontját, ami 1991. augusztus 16-20 lett.
Érdemes megjegyezni, hogy Karol Wojtyla krakkói szolgálata alatt több ízben is járt Magyarországon, méghozzá Kabán, hogy az ott dolgozó lengyel vendégmunkásoknak nyújtson lelki támaszt.
Szintén „csak” érdekesség, hogy az akkori nuncius az olasz Angelo Acerbi érsek volt, helyettese pedig a lengyel Juliusz Janusz, aki aztán 2003 és 2011 között töltötte be a nunciusi tisztséget.
1991. augusztus 16-án is Krakkóból érkezett II. János Pál pápa Budapestre, aki ekkor öt napot töltött hazánkban. Bár a fővárosban volt a szállása, számos vidéki nagyvárost is meglátogatott, így járt Debrecenben, Pécsett és Szombathelyen is. És természetesen ellátogatott Esztergomba (augusztus 16.), ahol újra felállították III. Sobieski János lengyel király emlékművét, aki 1683-ban felszabadította Esztergomot a török uralom alól. Az itt pontifikált misén mintegy ötvenezer hívő vett részt.
1991, augusztus 18-án Máriapócsra látogatott el, ahol keleti rítusú misét pontifikált magyar nyelven a kegytemplom mellett felállított szabadtéri oltárnál mintegy százötvenezer hívő jelenlétében. Még ugyanezen a napon a nunciatúrán fogadta a magyarországi zsidóság vallási és világi vezetőit. Látogatása zárásaként a budapesti Hősök terén pontifikált szentmisét, közel kettőszázezer ember előtt. Látogatás során nemcsak a magyarországi katolikus egyház vezetőivel, illetve papnövendékekkel, hanem a protestáns egyházak vezetőivel éppúgy találkozott, mint a hazai politikai – Antall József miniszterelnökkel és Göncz Árpád köztársasági elnökkel – illetve a szellemi elit képviselőivel.
Az alig öt napos látogatást mindegyik fél sikerként, történelmi léptékű eseményként értékelte. II. János Pál pápa második látogatása 1996. szeptember 6-7-én volt, ami valójában csak egy hosszabbra sikerült átutazás volt Magyarországon. Ez, már csak a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt is kevesebb programot, eseményt foglalt magába. A pápa ezúttal csak Győrbe és Pannonhalmára látogatott el. Szeptember 7-én Győrött, közel 150-170 000 hívő előtt mutatott be misét. Ez alkalommal is találkozott az ország akkori vezetőivel – Horn Gyula miniszterelnökkel és Göncz Árpád köztársasági elnökkel – és természetesen a magyarországi katolikus egyház vezetésével.
Eleddig Magyarországra egy pápa látogatott el, igaz ő két alkalommal is.
Mindkét látogatása fontos és egyben jelzésértékű is volt, nemkülönben hogy kikkel találkozott. Huszonöt évvel a legutolsó látogatás után 2021-ben ismét a magyar fővárosba látogat a katolikus egyház feje, immár Ferenc pápa.
Felhasznált források:
Filepko Dominik: Kétszer is járt a magyar fővárosban II. János Pál pápa (letöltés ideje: 2021. augusztus 29.)
Németh László: II. János Pál pápa magyarországi meghívásának története, 2. rész (letöltés ideje: 2021. augusztus 29.)
Zsille Gábor: Az első magyarországi pápalátogatás (letöltés ideje: 2021. augusztus 29.)
