Példátlan megtiszteltetésben részesült Róna Tamás főrabbi. A ZSIMA elnökének egyik publikációját, a 2018-ban kiadott, A magyarországi zsidóság története című könyvét ugyanis a világ egyik legnagyobb könyvtárába, a Kongresszusi Könyvtárának gyűjteményébe fogadták be. Hasonló megtiszteltetéseben kevés magyar szerzőnek, azon belül pedig még kevesebb rabbinak volt eddig része. Azonban Róna Tamás még egy nagyon fontos elismerést kapott; saját, úgynevezett Library of Congress Control Number-t vagyis Kongresszusi Könyvtári számot kapott, ami azt jelenti; innentől kezdve a publikációiból automatikusan egy-egy példány a több mint 150 millió kötetet számláló könyvtár készletét gyarapítja a jövőben.
Mit kell tudni a könyvtárról?
A Kongresszusi Könyvtár az Amerikai Egyesült Államok nemzeti könyvtára, mely Washingtonban található és négy épületben működik. Ez a világ legnagyobb könyvtára mind fizikai méretei, mind tárolt könyveinek, dokumentumainak száma szerint. Az intézménybe, mintegy 150 millió publikációt tartanak jelenleg, polcrendszere körülbelül 1400 kilométer hosszú. A Föld minden országából, mintegy négyszázötven nyelven íródott anyagokat találhatnak meg itt az érdeklődők. Érdekesség, hogy napjába több mint 30.000 darab könyv érkezik a Kongresszusi Könyvtár épületeibe. A könyvek, publikációk, kéziratok, képek és albumok mellett közel hatezer darab inkunabulát vagyis az 1500-as évek előtt íródott könyvet is tartanak az intézményben.
Mit kell tudni az épületről?
A könyvtárat 1800-ban hozták létre John Adams amerikai elnök javaslatára, de csak 1802-től kezdte meg a működését. A könyvtár négy helyszínen működik jelenleg. Legrégebbi épülete a Thomas Jefferson-épület, mely 1897-ben nyílt meg, a könyvtár fő épülete. A John Adamas-épület 1939 januárjában, a James Madison Memorial-épület 1980-ban, az audio-video központként üzemelő Packard Campus pedig 2007-ben nyílt meg. A könyvtár vezetőjét az USA mindenkori elnöke jelöli ki a szenátus javaslatára. Eddig tizenhárom könyvtárosa volt az intézmények, jelenleg Carla Hayden vezeti a Kongresszusi Könyvtárat.
Hogyan kerülhetett be a ZSIMA elnökének a könyve?
Sokakban merülhet fel ez a kérdés, a válasz pedig igen összetett. A Kongresszusi Könyvtárba kétféle úton kerülhetnek be könyvek. Elsőként egy olyan akvizíciós program révén, amely világszerte kiterjed, és több mint 15 ezer megállapodást tartalmaz a külföldi kormányokkal és kutatóintézetekkel a kutatási anyagok cseréje érdekében. A másik módja, hogy a könyvtár munkatársai folyamatos kutatómunkát tartanak világszerte és azokat a könyveket keresik, ami egy adott nemzetnek, közösségnek vagy az egész világnak értéket ad.
Magyarok a Kongresszusi Könyvtárban
2007-es adatok szerint körülbelül 200.000 különböző, a magyarsághoz köthető dokumentum található a könyvtárba. Róna Tamás munkája olyan hungarikumokhoz csatlakozott, mint a XIV. századi latin kódex, a gyönyörűen illusztrált Nekcsei-Lipóczi Biblia, amely Nekcsei-Lipóczi Demeter, Károly Róbert (1301-1342) magyar király tárnokmesterének tulajdona volt. Más ritkaság például Thúróczi János Chronica Hungariae című munkájának augsburgi és brünni kiadása (mindkettő 1488-ban jelent meg); Werbőczi István Tripartitum opus juris consuetudinarii incyti regni Hungariae (1517) című művének első és számos további kiadásai.
Érdekesség, hogy a Kongresszusi Könyvtár egyik legnagyobb nyelvtudású könyvtárosa Sólyom C. Lajos volt, aki 1868-tól haláláig, 1913-ig végzett a könyvtárban rendszerező és feldolgozói munkát.
