Leon Uris: A kicsit elfeledett klasszikus

Rosta Márton
Rosta Márton
2021.11.23.

Generációm kamaszkori meghatározó élménye volt Leon Uris Exodus című regénye. Uris ezen klasszikusán kívül több zsidó tárgyú regényt is írt, ezekből szemezgetek most: Leon Uris lengyel zsidó bevándorlók gyermekeként született 1924-ben Baltimore-ban. Apja Wolf William Uris, anyja Anna Blumberg. Apja Lengyelországban született, majd az első világháború után Palesztinába emigrált. Onnan vándorolt ki néhány év múlva az Amerikai Egyesült Államokba. Uris iskoláit Baltimore-ban, Norfolkban és Virginiában végezte. 17 évesen az amerikai tengerészgyalogságnál szolgált a második világháborúban a Csendes-óceánon, mint rádiós. A háború után az írásnak szentelte életét, több bestsellert írt, melyeket meg is filmesítettek.

Fő műve: az Exodus, mely annak a hajónak a neve, amely 300 árva zsidó gyereket szállított 1946 végén Ciprus szigetéről Palesztinába. Uris nagy ívű történetében arról mesél, hogyan tér vissza a zsidó nép két évezredes vándorlás után Palesztinába, az ősi földre, ahol az érkezőket ellenségesen fogadják nemcsak az ott élők, de a környező országok lakosai is. Megismerkedünk Ari Ben Kánaánnal és Dávid Ben Amival, a harcos fiatalokkal, akik már itt születtek, és akár életük árán is küzdenek a függetlenségért, az eljövendő békéért; Kittyvel, az amerikai fiatalasszonnyal, aki férje és kislánya halálát próbálja feledni egy gyermekmenhely iszonyú gondjait magára véve; és a szinte még gyerek Dov Landauval és Karen Clementtel, akik a régóta tartó menekülés után most talán végre hazára lelhetnek. Uris főhőseinek életén keresztül mutatja meg nekünk, hogyan kovácsoldóik a szélrózsa minden irányából érkező emberekből egy új közösség, a zsidó nemzet.

A Mila 18-ban a varsói gettó elevenedik meg az olvasó előtt: 1939. szeptember 1-én a német csapatok átlépik a lengyel határt, s ezzel kezdetét veszi a második világháború. A megszálló németek először csak jogaikat csorbítva alázzák meg a zsidóságot, majd gettókba terelik őket, végül pedig kezdetét veszi a népirtás. A lengyel zsidóság egyedül áll szemben a náci terrorral, saját honfitársaik, a lengyelek elzárkóznak a segítségnyújtás minden formája elől. Uris döbbenetes erejű regényének cselekménye a háborúnak azt az időszakát meséli el, amikor a varsói gettó lakói fellázadnak elnyomóik ellen, és házi készítésű fegyverekkel, valamint puszta ököllel szállnak szembe a Wehrmacht tankjaival. A város romjain folytatott küzdelem 47 napig tart, de végül csak néhány túlélő marad.

A Királynő törvényszéke komoly jogi és morális kérdéseket elemez: a koncentrációs tábort is megjárt Adam Kelno, a kiváló sebész és lengyel hazafi Londonban telepedik le a háború után. Szédítő szakmai karrier előtt áll, amikor a kommunista lengyel kormány kiadatási kérelemmel fordul az angolokhoz. A vád: dr. Kelno háborús bűnös. Kelnónak sikerül bebizonyítania ártatlanságát, de a meghurcoltatások miatt családjával Borneóra költözik. Abraham Cady, a sikeres író könyvet jelentet meg Holocaust címmel. Megtörik a felejtés és hallgatás csendje. Kelno ismét bíróság elé áll, hogy végérvényesen tisztázza magát. A per során felizzanak az indulatok, feltépődnek a régi sebek, de fény derül az igazságra.

Az Armageddon a második világháborús Berlinben játszódik 1945-ben: az események középpontjában a náci Németország fővárosáért folytatott csata áll, amely éveken át zajlott a Vörös Hadsereg és a nyugati szövetségesek között. A történet főszereplője Sean O’Sullivan amerikai tiszt, aki gyűlöli a németeket, ám szerelmes lesz Ernestine-be. A férfi életén keresztül ismerhetjük meg a kettéosztott Berlin tragikus történetét és az emberi lélek bonyolultságát. Miközben a szövetségesek azon munkálkodnak, hogy az országot demokratizálják, addig az oroszok a maguk erőszakos módján, rablás, fosztogatás és a lakosság politikai átnevelése révén igyekeznek érvényt szerezni hatalmuknak. A nyugati demokrácia és sztálini kommunizmus ádáz küzdelmében azonban nem könnyű a hétköznapi embernek méltóságát megőrizve új életet kezdeni. Leon Uris a hidegháborús évek morális kérdéseit feszegeti. Hiteles életképei mind amerikai, mind szovjet szemszögből ábrázolják e kor heroikus küzdelmeit.

Végezetül hadd ajánljam figyelmükbe a Zarándokot: a könyv a gyűlöletről, a szeretetről, a hatalomról, a bosszúállásról és a megbocsátásról mesél nekünk egy arab család életén keresztül. Megismerjük Ibrahimot, az apát, aki Tabah falu muktárjaként megpróbálja megvédeni népét a pusztulástól, de saját maguktól nem tudja őket megvédeni. Iszmailt, az éles eszű fiút, aki igaz muszlimként hűen követi apját, de minduntalan szembetalálja magát a kérdéssel: vajon ami a vallás szerint helyes, az mindig igaz-e is egyben? És Nadával, a tiszta szívű lánnyal, akinek boldogsága e két férfi kezében van. Leon Uris 1984-es regényének színtere és témája ugyanaz, mint a méltán világhírű Exodusnak, ám a szerző ezúttal az arab nép szemszögéből írja le Izrael állam létrejöttét.

A legutóbbi kiadása a fent idézett könyveknek a Partvonal Kiadó gondozásában jelent meg, ezeken példányok a könyvesboltokban elérhetőek, egyébiránt antikváriumban érdemes keresni a regényeket.

Jó (újra)olvasást kívánok Mindenkinek!