Jákob, a harmadik ősapa száznegyvenhét éves. Közeledtek életének végnapjai. Kívánság foglalkoztatja: élete utolsó kívánsága.
Nem Reuvennel elsőszülött fiával közli kívánságát. Józsefet hívatja. József uralkodó Egyiptomban, csak neki állt módjába megvalósítani apja végső óhaját!
Kérése következőképpen hangzik:

„szeretetet és hűséget fogsz velem gyakorolni, ne temess el, kérlek Egyiptomban.” 
(I.M. 47/29.)

חֶסֶד וֶאֱמֶת „szeretet és hűség” Rasi, a nagy Tóra kodifikátor szerint Jákob a jövőre való tekintettel, utasítást ad: „bánj velem hű szeretettel még halálom után is teljesítsed temetésemre vonatkozó kívánságomat” Rabbi Bachja ben Aser a XIII. században élt kabbalista felhívja a figyelmet arra, hogy az Ősapa kérésben Izrael név szerepel, míg az azt megelőző mondatokban Jákob. A Kabbala szerint a Jákob név az anyagi dolgokra vonatkozik, Izrael név viszont a lelki, mennyei, szellemi javakra. Amikor Jákob Egyiptomba érkezett, táplálékra volt szüksége, hogy élhessen. De most érezve halálának idejét, már az örök szellemi életre gondolt, ezért szerepel az Izrael név a mondatban.

Miért חֶסֶד וֶאֱמֶת  „ igaz szívességet” kér Józseftől és nem adja parancsba?

Azért, mert igaz szívességet, csak halottal szemben gyakorolhatunk, mivel attól viszonzásra nem számíthatunk. Jákob tudta, mivé fog válni Egyiptom földje a tíz csapás során. Nem akarta, hogy abban a földben nyugodjon, de nem akarta azt se, hogy bálványként imádják. Melyik a jótett legtökéletesebb formája? A jótett amit azzal tesznek aki már meghalt”

שָׁכַבְתִּי, עִם-אֲבֹתַי

„hogy atyáimnál feküdjek”
(I.M. 47/30)

Zohár 224.a-ban olvassuk: „Boldogok az Atyák akikből I-en égi fogata készül, akikben gyönyörködött és akikkel megkoronázta magát, mint írva áll: „ Egyedül a ti atyáitokat kedvelte I-en. ( V.M. 10/15.) Rabbi Elázár mondta: Jákob tudta, hogy I-en koronája az Atyákból lesz, és az Atyák őt teszik magukra koronául.” A régebbi időkben az embereket nem koporsóba temették. Két gyalulatlan deszka került a holtest mellé, arra került három retesztrúd, majd a harmadik deszka felülről, amivel lefedték. Zohar könyve (uo) ezt a ש betűből vezeti le. „ A ש betűnek három szára van. Kettő az egyik és másik oldalán és egy közöttük.

Ezt tanultuk: A retesztrúd középen és két végen, a másik( a felső deszka) egyik végétől a másik végéig érjen. ( II.M. 26/28.)

+++–Az igaz ember mint amilyen Jákob volt halála napján sejti, hova fog kerülni a lélek. Ezért, csak temetéséről gondoskodik.

שָׁכַבְתִּי, עִם-אֲבֹתַי

„hogy atyáimnál feküdjek”
(I.M. 47/30)

„Mert Jákob elérte, hogy köztük legyen, nem máshol. Elérte, hogy köztük legyen és magára öltött napjait és az Ő napjaikat”
(Zohár könyve uo.)