A rockzenekarok dobosaira sokszor méltánytalanul kevesebb figyelem irányul, mint a frontemberre vagy éppen a szólógitárosra, pedig az ütőshangszerek bűvölői között is vannak igazi legendák, elég, ha csak a fájóan fiatalon a földi létet maga mögött hagyó John Henry „Bonzo” Bonham-re, a Led Zeppelin kiválóságára gondolunk. Ma két izraelita hitű dobos legendáról mesélek, először Joseph Michael “Joey” Kramer-ről az Aerosmith, majd

-ről Bruce Springteen E Street Band-jének zenekari tagjáról. Az 1950-es születésű Joey Kramer a magát minden szerénység nélkül „Amerika legnagyobb rock n’ roll bandájának” nevező Aerosmith dobosa, vagyona 100 millió dollár, mely révén a világ 9. leggazdagabb dobosának számít. Az út azonban hosszú volt a sikerekig: apja, Mickey Kramer kereskedőügynök volt, de sorkatonaként részt vett a normandiai partraszállásban is, míg anyja, Doris Schwartz nővérként dolgozott a hadseregben. Mindkét szülő kelet-európai zsidó származással bír. Joey négyéves korában három húgával és a szüleivel együtt Yonkersbe költözött. Az általános iskolát a yonkersi Walt Whitmanben járta ki, ahol ideje nagy részét fiatalkorú bűnözőkkel töltötte. Az édesapa rendkívül szigorú volt, gyakran elragadták az indulatai, aminek fizikai erőszak lett a következménye. A kiskamasz Kramer egy felső tagozatos barátja pincéjében fedezte fel annak dobcuccát, és megtalálta a kiutat: „Nem üthettem meg az apámat, a dobokat viszont nyugodtan püfölhettem. Rohadt nagy szükségem volt, hogy üthessek valamit.” – emlékezett vissza gyerekkorára Kramer később. 1970 őszén állt össze a Tyler-Perry-Hamilton-Kramer négyes, az Aerosmith alap, hozzájuk csatlakozott később – 1971 nyarán – Brad Whitford, kialakítva a klasszikus felállást. A többi már rocktörténelem szédítő magasságokkal és nyomasztó hullámvölgyekkel tarkítva, például a közelmúltban Kramer pereskedett is zenésztársaival: Joey Kramer azért perelte be az Aerosmith másik négy tagját, mert azok úgy látták, a dobos nincs olyan állapotban, amely alkalmassá tenné a velük zenélésre. A történet előzménye, hogy Kramer 2019 tavaszán bokasérülést szenvedett, ami után fél évig nem játszott az Aerosmith-ben. A csapat 2019-es novemberi és decemberi Las Vegas-i koncertjeire már visszatért volna, de a zenésztársai úgy látták, a kiesett gyakorlási idő miatt nem számolhatnak vele. A dobost nemrég újra meghallgatták, de ez sem vitte előre a dolgokat. A massachusettsi fellebbviteli bíróság 2020 januárjában utasította vissza Kramer kérelmét, így a dobos nem játszhatott zenekarával. Mára azonban újra béke van a zenekarban, Kramer visszatért a dobok mögé, ennek jegyében a klasszikus ötösfogat 2022 július 10-én a Puskás Stadionban mutatja meg, hogy milyen az igazi, blues alapú, csajozós amerikai rock n’ roll.

Addig pedig tessék olvasgatni az Álomgyár Kiadó gondozásában most megjelent „Aerosmith – a bostoni rosszfiúk részletes, illusztrált története” című könyvet, amelyből a cikkben szereplő idézet is származik.

„A Főnök” – „The Boss” -, azaz Bruce Springsteen zenekarának dobosa, Max Weinberg kiegyensúlyozottabb családi háttérből érkezett a rockbizniszbe. Weinberg 1951. április 13-án született New Jersey államban, zsidó családban, szülei: Bertram Weinberg ügyvéd és Ruth Weinberg középiskolai testnevelő tanár. Weinberg fiatalon kezdett dobolni. Főiskolára, jogi egyetemi előképzésre járt, hogy ügyvéd legyen, azonban a nagy áttörést a zene terén azt hozta neki, amikor elnyert egy meghallgatást Bruce Springsteen-nél. Így került Springsteen E Street Band-jébe. Amikor a Főnök hosszabb ideig szüneteltette az E Street Band-et Weinberg megpróbálkozott a zeneipar üzleti részével is, sőt fiatalkorához hasonlóan bar micvókon vállalt fellépést, de az E Street Band 1999-es újjáalakuláskor újra csatlakozott a bandához.

(Képzelt beszélgetés:

– Milyen volt a bar micvód?

– Á, semmi különös, a szokásos, kardigános, aranynyakláncos, túltolt sminkes nénik csókolgattak, nagymamám ismerősei.

– Műsor volt?

– Igen, valami Max Weinberg nevű pasas zenélt, állítólag egy időben menő volt, valami E Street Band-ban is játszott, mindenesetre apám végig ölelgette, és aláírást is kért tőle!)

Aki újdonságot akar hallgatni az E Street Band-tól, rajta Weinberg dobjátékával, szerezze be a nemrégiben megjelent BRUCE SPRINGSTEEN & THE E STREET BAND LEGENDARY 1979 NO NUKES CONCERTS kiadványt, melyek anyagát a new york-i Madison Square Gardenben rögzítettek 1979 szeptemberében.