Egyiptomot sújtó kilencedik csapás, a három napig tartó sötétség után megváltozik a zsidókat rabszolgasorba tartó Fáraó „ I-n képe”. Ezután a fáraó, már nem „I-ned-nek” nevezi az Ö-valót! Elismeri egyedüli I-nként.
Bölcseink felhívják figyelmünket: a sötétség csapásával, nem csak az egyiptomiakat sújtotta I-en, hanem a zsidókat is. Voltak ugyanis a zsidók között, akik nem akarták elhagyni Egyiptomot. I-en így szólt: ha nyilvánosan, mindenki szeme láttára büntetem meg őket, akkor az egyiptomiak majd azt hiszik: „úgy bánik velük, miként velünk”.
A háromnapos időszak alatt minden „sötétben élő” elgondolkodhatott, mit jelenthet szabadnak lenni. Mit jelent kiszabadulni a „sötétségből”! A beszűkült, sötét világában élő nem is feltételezi, hogy létezhet más élet. A Tóra szövegének értelemében ott van világosság, ahol I-en akarja. Nem elég vágyni a szabadságra. Tennie kell, hogy szabadok lehessünk. Szellemi szabadságért annál is inkább. A fizikális sötétség megszüntethető világító alkalmatossággal. A szellemi sötétségből való szabaduláshoz, tudatosodás kell. Az vezet a megvilágosodáshoz, majd I-en segítségével jön a szellemi szabadság is.
A XVII század végén a pzyshai Szimche Bunam rabbi két tanítványa: a kocki Menachem Mendel rabbi és a worki Jichák rabbi testvéri barátságban éltek, amit semmi homályosíthatott el. Híveik azonban nézeteik, szokásaik okán szellemi sötétségbe voltak: viszály és ellenségeskedés volt a két tábor között. Sehogyan és semmi áron sem tudtak megbékélni egymással. A két rabbinak híveiknek ellenségeskedése fájdalmat okozott.
Egy alkalommal mindketten egy azon városban tartózkodtak. Találkoztak az utcán, testvérként üdvözölték, megölelték egymást. A worcki rabbi Jichák így szólt: „Van egy jó hírem számodra! Úgy látom embereink békét kötöttek, megbékéltek egymással” A kocki Mendel rabbi ahelyett, hogy örült volna a jó hírnek, kivörösödött arccal, villámokat szóró szemekkel mondta: „Elhatalmaskodott a hamisság a földön, a Sátán ki akarja irtani a világból az igazságot!”
Miket mondasz itt nekem barátom!- szólt zavarodottan Jichák rabbi. Mendel rabbi elgondolkodott, majd folytatta: Gondold csak végig barátom! Mit tanít a Midrás? ( Genezis rabba 7) Abban az időben, amikor I-en embert teremtett a földre, az ég angyalai két táborra szakadtak!
Megszólalt a szeretet angyala és mondta I-ennek: „ Ha ember teremtesz, szeretetet fog hozni az a világra.”
Mire az igazság angyala cáfolta: „ Ne teremtessél embert, mert csalásra képes!”
Az igazságosság angyala se hagyta szó nélkül: „Teremtessék ember, hiszen igazságot fog hozni„
Mire a béke angyala: Ne teremtessék, mert viszályt fog hozni!”
Mit tett I-en? Megragadta az igazságot és levetette a földre.
Érted hát barátom, a történet lényegét?- kérdezte rabbi Mendel. I-en bölcsessége végtelen: Az igazságot a földre vetette, hogy ne zavarja az ember teremtését.
De tudod barátom, hogy mit tett I-en a békével? A worcki rabbi hallgatott meglepetésében.
Nézd, – folytatta kocki rabbi: „Bölcseink azt tanították nekünk (Atyák bölcs mondásai 5/20), hogy a viszály az igazság gyökeréből támad!”
Amikor I-en az igazságot a földre vetette, a béke megértette, hogy az igazság nélküli béke, hamis béke!” Majd hozzátette: „A béke öröme csodálatos. Általa még a legborzalmasabb körülményektől is megmenekülhetünk. Amikor az emberek megkérdezik tőlem: mit ne tegyenek, meg tudom mondani nekik, hogy mit ne tegyenek.
De hogy mit kellene tenniük, hogy világosság és béke legyen önmagukban és a közösségükben, azt saját maguktól kell megkérdezniük.”