A rabszolgaságnak, amelyről a Tóra beszél van egy védelmező társadalmi szerepe vagyis inkább bizonyos szempontból a rabszolga számára nyújt oltalmat. A XIX. században élő cég tulajdonosa, ha tudta volna, hogy a bányájában dolgozó munkás a tulajdona, akkor gondoskodott volna arról, hogy a munkások ne sérüljenek meg. A Tórában szereplő héber rabszolgának megvannak a jogai, ő nem az olvasmányokból ismert kegyetlen rabszolgaságban él megfosztva emberi méltóságától, és megfosztva szabadságától örökre, hanem hét év után újra szabaddá válik.
Mondhatnánk, hogy a rabszolgaság gazdaságilag adott szükségszerűség és még a mai munkás-munkaadó kapcsolata is egyfajta rabszolgaság, a kérdés csak az, hogy hogyan lehet megszervezni a kapcsolatot a munkavállaló és a munkáltató között anélkül, hogy megalázzák az I’sten képmására teremtett embert. Ez egy egy újabb példa arra, hogy a Tóra úgy közelíti meg az életet, ahogy az van, és fokozatosan a megfelelő helyére emeli azt.
Miből látható az isteni sugallat a Tórai törvényekben?
Más Törvénykönyvekben találunk utalást a gyilkosságra és arra is , hogy a gyilkos milyen ítéletre számíthat, de a Tórán kívül sehol sem találtuk a gyilkosság tilalmát. A Mózesi Tórában az isteni akarat kifejezése jut, tehet valamit vagy tilos valamit tenni. Így az I’stennel való kapcsolat tulajdonképpen a törvényen keresztül megy végbe. Ahogyan Mózes mondta: “Mivelhogy eljön hozzám a nép, hogy megkérdezze Istent.” (2 Mózes 18:15 )
A Talmud Rómát „gonosz birodalomnak” tartja azzal összefüggésben, hogy bírái a következő jogi elv alapján ítélkeztek:”Dura lex sed lex”- a törvény kemény, de ez a törvény. Ezen módszer szerint nem az a kérdés, hogy igazad van-e vagy erkölcsös vagy-e, hanem az, hogy a törvény melletted áll-e vagy sem. Ez Róma gonoszsága. Például, valaki tartozott a kölcsön visszafizetésével, akkor eladták rabszolgának vagy megölték, és a holttestét a hitelezőnek adták az adósság fejében. Ezzel szemben, mit mond a Tóra, hogy a hitelezőnek meg kell hagynia a kölcsönvevő megélhetéséhez szükséges minimális javakat, mert tilos őt megalázni. Bár ezzel együtt a törvény azt is kimondja, hogy nincs könyörület az ítéletben. Azonban vannak mégis olyan esetek, amikor szándékosan kerülik a bírósági tárgyalást, és először megpróbálják közös megegyezésre juttatni a peres feleket.Történelmi szempontból azonban a római jognak is van létjogosultsága. A talmudban azt olvassuk, “a Messiás addig nem jön el amíg a ”gonosz birodalom” kilenc hónapig nem lesz hatalmon Izraelben.” Ennek a jelentése az ,hogy barbár világ nem kerülhet azonnal olyan állapotba, hogy a Messiás eljöjjön , mert előbb át kell menni egy köztes időszakon a barbár világból a római jog által uralt világba csak azután jön el majd a Messiás.
