דַּבֵּר אֶל-בְּנֵי יִשְׂרָאֵל, וְיִקְחוּ-לִי תְּרוּמָה:  מֵאֵת כָּל-אִישׁ אֲשֶׁר יִדְּבֶנּוּ לִבּוֹ, תִּקְחוּ אֶת-תְּרוּמָתִי

„ Beszélj Izrael fiaihoz, hogy hozzanak (vegyenek) nekem szent adományt, minden férfiútól, akit szíve erre buzdít, …”  ( II.M. 25/2-3.)

A  תְּרוּמָה szót felajánlásként szoktuk értelmezni. Olyan adományt jelent, amit az ember a személyes tulajdonából von meg, hogy adományával egy magasabb célt szolgáljon.

A kifejezés: תְּרוּמָה a „felemelés” szóból ered. A kobrini Móse rabbi ezt úgy magyarázta, hogy az adományozó saját személyiségét emelte magasabb, szellemi szintre. Az Egyiptomból szabadult zsidó nép nagy vagyonnal jött ki a rabszolgaság házából. A nép minden tagja olyan helyzetben volt, hogy akár egyedül is fedezni tudta volna a Hajlék építésének költségeit. Az, hogy a pusztai Szentély anyagi terhét közösen viselték, osztoztak a közös alkotás érdemében. Ugyanakkor közösen viselték az Aranyborjú, mint spirituális „rombolás” vétkének  következményét.

A   וְיִקְחוּ-לִי”hozzanak nekem” úgy is fordítható:„ vegyenek nekem”.

Mondja az Ö-való: „ ha adományt adsz, olyan mintha engem fogadnál magadhoz, mert ha szegény ajtódnál áll ÉN is vele vagyok” Erre utal a szöveg: „Ö-való mentsvára a szorultságban levőnek.” ( 9.Zsolt. 10.)

Midrás Techuma tanítja: „Szólt I-en: „hozzanak nekem ajándékot”. Hozzanak, mert „eladtam” a Tórát (el)adtam nekik! Bizony, nagyon jó „vásárt” csináltak vele! A Tórával osztályrész is kaptak! Ezért nevezik a Tórát jó osztályrésznek! Jobb minden másnál. Van, akinek eladó búzája van, egy másiknak eladó szőlője. Megtehetik, hogy elcserélik egymás között. Viszont az, aki odaadta búzáját, túladott rajta és már nem rendelkezik felette. Ugyanúgy az is, aki szőlőjét búzára cserélte. Nem így a Tóra „birtoklása”! Van, aki egy fejezetet tud a Tórából. Lesz egy másik, aki másik fejezetet tud belőle. Egyik átadja, elcseréli tudását a másikkal, így  mindketten már két fejezetet fognak „birtokolni”.

Azért „osztályrész” mert nem veszítheti el.

Történt, hogy egy hajón kereskedők utaztak. Közöttük utazott egy Talmud tudós. Ahogy már a kereskedőknél szokás, faggatták, mert tudni akarták, hogy „miben utazik”? A Talmud tudós mondta nekik: Ó! Emberek! Az, amivel én foglalkozom többet ér minden árunál! Mentek, keresték áruját, de csak nem találták. Ezután történt, hogy rablók támadták meg a hajót. Elvittek minden értéket, az utasokat pedig partra tették. A Talmud tudós egy tanházba ment ahol kiderült, milyen nagy a tudással bír.  Felfogadták hát fizetett tanítójuknak.

Erre mondta a kereskedőknek: Látjátok barátaim? Az én „árum” a Tóra. Aki „megveszi” tőlem, olyat kap, amit senki sem vehet el tőle.