2020 márciusa óta küzdünk a covid okozta világjárvánnyal, de az emberiség kezdetektől néz szembe a különféle járványokkal betegségekkel. Csak nem mindegy, hogy egy adott korban éppen mennyit tudunk, mire vagyunk képesek. Bármilyen hihetetlen, Jeruzsálemben találtak egy olyan ősi vécét, amely közel 3000 éves és még mindig kimutathatók rajta ez korabeli fertőzés nyomai. Az első Szentély idejéből, vagyis Jeruzsálem i.e. 1000 körüli elfoglalása és a babiloni fogság (i.e. 586) közötti időből származó luxusbirtok feltárása során kiderült, mi sújtotta még a várost.

A vécé valamikor egy elit házhoz tartozott és a kutatók pontosan kimutatták, hogy használó mennyit szenvedtek a bélférgektől. Akkoriban azonban a vécék nem teljesen abban a funkcióban működtek, mint manapság: pusztán kényelmi szempont volt a fontos, nem a személyes higiénia, ráadásul a vécé ekkoriban a gazdagság egyik jele volt. Korábban az ember ott végezte szükségét, ahol éppen volt, később azonban már, az ember megtelepedésével együtt külön területet jelöltek ki erre a célra. A „pottyantós” kő illemhelyet az Armon Hanacív nevű lakónegyednél feltárt palota kertjében találták meg, közvetlenül egy drága tárgyakkal teli nagy kastély maradványai mellett. A wc mai szemmel a lehető legegyszerűbb kivitel, egy kőülés, közepén egy lyukkal, csak éppen aki itt ült ráláthatott a Templom-hegyre is. A régészek szerint az ülőkét egykor kőfalak vették körül és akár teteje is lehetett. A régészek alaposan megvizsgálták a maradványokat, és maguk is meglepődtek, mit találtak: gondos elemzés után négy különböző típusú bélféreg petéire bukkantak: orsóféreg, galandféreg, ostorféreg és cérnagiliszta nyomait találták meg. A férgek fertőzése a legsúlyosabb esetekben alultápláltsághoz és növekedési zavarokhoz vezethet. Gyógyszer nélkül rendkívül nehéz felszámolni ezeket a fertőzéseket, különösen tiszta széklet eltávolító rendszer vagy kézmosó nélkül. A jeruzsálemi elit ürülékében található orsóférgek és ostorférgek jelenléte arra utal, hogy az emberi ürüléket nem higiénikus módon kezelték, feltehetően vízforrásokba juttatták, vagy a haszonnövényekre dobták, mielőtt visszakerültek volna az emberbe. Úgy tűnik az akkori Jeruzsálemben élők nem éppen a legmegfelelőbben kezelték a húsokat sem. Megfelelő kezelés nélkül a bélfertőzések könnyen járványokká fajulhatnak, ahogy az az ókori Jeruzsálemben is megtörtént. Mindez elsőre talán viccesnek tűnhet, Dafna Langgut régész, a jeruzsálemi Tel Aviv Egyetem munkatársa azonban másképp látja ezt: „Az ehhez hasonló tanulmányok segítenek dokumentálni a területünkön előforduló fertőző betegségek történetét, és ablakot nyitnak az ókorban élő emberek életére” – nyilatkozta.