A hónapok változásának kiemelkedő szerepe van a zsidó vallásban. A zsidó naptár a Hold járásán alapszik: a hónapok az újholddal kezdődnek. Egy holdév azonban rövidebb, mint egy napév, ezért szükség van ún. kiegyenlítődésre, vagyis szökőév beiktatására. Ez azt jelenti, hogy 19 évenként 7 alkalommal, vagyis 2-3 évente a 12 hónap helyett 13 hónapos az év. Ha a hónapokat Nisszán hónaptól, vagyis a vallási év kezdetétől számítjuk, akkor Ádár hónap a 12. hónap, az év utolsó hónapja. Ha pedig Tisri hónaptól számítjuk, ahogy az napjainkban is szokás, akkor pedig az év 6. hónapja Ádár. Szökőév esetén, mint ahogy az a mostani 5782. zsinagógai esztendőnkben is van, Ádár hónapból kettőt iktatunk be. Az első Ádár neve Ádár Rison, a második Ádár neve Ádár Séni. Ilyenkor Ádár hónap ünnepeit Ádár Séniben tartjuk.
A zsidó naptár szerinti hónapok nevei babiloni eredetűek. Ádár az akkád Ádáru névből származik, ami azt jelenti: sötét, borongós, mivel ez a téli esős évszak utolsó hónapja. Egy másik magyarázat szerint Ádár a héber „ádir” szóból származik, ami pedig azt jelenti: nagy, hatalmas, mert ebben a hónapban Izrael népével nagy csodák történtek. Szintén az ókori Babilonból származik a zodiákus, vagyis az állatövi jegyek használata, mely elsősorban a Nap egy év alatt megtett útját mutatta. Ádár hónap csillagképe a halak (héberül: dagim). A midrás szerint azért ez, mert ilyenkor a sok esőzés miatt megáradt vizekben a halak gyorsabban és nagy mennyiségben szaporodnak. Egy másik magyarázat Ádár hónap egyik jeles napjához köti a hal szimbólum használatát: Mózes születésének és halálának napja Ádár 7.-ére esik. Ha összeadjuk a héber „dág”, azaz „hal” szó betűit (egy dálet és egy gimel), annak számértéke 7. Ezért is tartunk ezen a napon halvacsorát.
A hal meghatározó jele lett Ádár havának, melyet több helyen megörökítve is láthatunk. A világ legősibb zsinagógái mutatják be számunkra ennek az ókorba visszanyúló mindennapos hagyományát, az emlékezetben való továbbélését.
Izraelben a Gilboa-hegy északi lejtőjén tárták fel a Bét Alfa zsinagóga romjait, ami i.sz. VI. század elején épült. Különlegessége a díszes mozaikpadlója, melynek közepén egy zodiákus ábrázolás található. Két koncentrikus körből épül fel. A külső körben a 12 állatöv látható, melyek mellett a nevük héber felirattal szerepel, majd a belső körben Helios alakja tűnik fel, aki mellett 2-2 ló jelenik meg, majd végül a körön kívül a 4 évszak ábrázolása látható. Jól kivehető benne Ádár havának a hal csillagképe.
Hammat-Tiberias a Galileai-tenger partján fekvő régészeti hely a Hamat Tverya Izraeli Nemzeti Parkban, ahol i.sz. IV. századi zsinagógát tártak fel. A zsinagóga mozaikpadlóján szintén megtalálható a zodiákus ábrázolás. A 12 csillagjegy közül 9 maradt fent épségben. Köztük a halak csillagképe is, mellette a hónap héber feliratával.
