A Japánban élő zsidókról az első feljegyzések egy Nápolyból 1572-ben odaérkezett szefárd csoportról szólnak, akik kényszerből keresztény hitre tértek át. Nagaszakiban telepedtek le, egy részük visszatért a zsidó valláshoz és eredeti nevét is visszavette. Aztán 1845-ben, mikor Japán megnyitotta kapuit a nyugati bevándorlók előtt, megindult a zsidók betelepedése. Elsősorban Kínából érkeztek. Ne gondoljunk tömegekre: 1870-ben pl. Yokohamában 50 zsidó család lakott. Az első zsinagógát Nagaszakiban építették, ezen kívül Kóbe volt az a nagyváros, ahol jelentősebb közösség élt. Abban az időben a szigetországban nyoma sem volt az antiszemitizmusnak. Mikor az orosz-japán háborúban (1904-1905) a híres cionista vezető, Joszef Trumpeldor japán fogságba esett, megengedték neki, hogy előadásokat tartson a többi zsidó fogolynak. Nem mellesleg ezt a háborút Jacov Schiff amerikai zsidó bankárnak köszönhetően nyerte meg Japán. Ő volt ugyanis, aki jelentős összegű kölcsönt adott az országnak modern hajóhad felállítására, miután az amerikai és több európai kormány visszautasította a kérést. A háború után Schiff megkapta elismerésként Mutsuhito (Meidzsi) császártól az általa alapított Felkelő Nap érdemrendet.

Az első világháború után az oroszországi születésű népszerű előadóművész, Aaron Lebedeff kelet-ázsiai körútja során jiddis dalaival a japán közönséget is meghódította. A jiddis nyelvet ezután birobidzsáni zsidók hozták Japánba, akik elődjeik nyomában Yokohamában, Nagaszakiban és Kóbe városában telepedtek le. A nyelv egyik kiváló ismerője, Marvin Tokayer rabbi a New York állambeli Great Neckből érkezett Tokióba 1968-ban, ahol nyolc éven át Japán egyetlen rabbijaként tevékenykedett. Itt ismerkedett meg Kazuo Uedával, aki a Tokiói Egyetemen végzett és autodidakta módon megtanult jiddisül. A nyelv iránti szeretete azt követően ébredt fel, hogy részt vett egy előadáson, amelynek témája a németországi zsidó szellemi élet története volt. Az előadó beszélt nekik Franz Kafka jiddis iránti lelkesedéséről, amely magával ragadta Uedát, olyannyira, hogy egy időre beköltözött a jeruzsálemi ultraortodox Mea Seárim kerületbe, hogy közelről tanulmányozhassa a nyelvet. Évtizedekig tartó kemény munka eredményeként aztán megszerkesztette a világ első jiddis-japán szótárát, amely 2010-ben jelent meg. A kiadvány 28.000 szót és kifejezést tartalmaz, többet, mint az akkori angol-japán szótár. Közben jiddis irodalmi szöveggyűjteményt, nyelvtankönyvet és társalgási szótárt is szerkesztett.

Kazuo Ueda a japán, jiddis szótárral a kezében

Az első jiddis – pontosabban jiddis-héber-latin-német szótár – 1542-ben jelent meg Elia Levin velencei zsidó nyelvész összeállításában. Ma kb. száz különböző jiddis szótárról tudunk; köztük előkelő helyet foglal el Kazuo Ueda kiadványa. Ami Tokayer rabbit illeti: mintegy húsz könyvét adták ki japán nyelven, elsőként az 5000 év bölcsesség: a Talmud titkai címűt 1971-ben. Ezt később koreai nyelvre is lefordították. Elmélyült kutatásokat végzett Hideki Tódzsó hadügyminiszter és Kiichiro Higuchi altábornagy szerepéről, akik a második világháborúban megakadályozták, hogy mintegy húszezer zsidót a Szovjetunió visszatelepítsen Németországba. Szintén kevésbé ismert történelmi tény, hogy 1940-ben Chiune Sugihara, Japán kaunasi (Litvánia) alkonzulja – kormánya többszöri határozott tiltása ellenére – többezer zsidó életét mentette meg azzal, hogy tranzitvízumokat állított ki számukra. A menekültek aztán Kóbéból Amerikába, Izraelbe és más országokba folytatták útjukat. Chiune Sugihara 1984-ben megkapta a Jad Va’sem Intézet Népek igaza kitüntetését, tavaly októberben Jeruzsálem Kiryat Jovel kerületében egy közteret neveztek el róla.

Chiune Sugihara, aki többezer zsidó életét mentette meg

Azzal együtt, hogy ma kb. 600 fős zsidó közösség él Japánban, a jiddisül beszélők többsége hívő keresztény. Tokió, Kiotó, Kóbe és Okajama egyetemein van lehetőség a jiddis tanulására. A nyelvvel foglalkozó nemzetközi konferenciákon, klezmer- és egyéb zenei fesztiválokon mára megszokottá vált japán résztvevők jelenléte.

A legismertebb japán klezmer együttes zenéjéből a műfaj kedvelői itt kaphatnak ízelítőt

Magazin

A japán kapcsolat

Somos Péter