A zsinagógai kalendáriumot Luáhnak nevezzük. Ha megvizsgáljuk a különböző kultúrák és vallások időszámítását, látjuk, hogy például a keresztény Gergely-naptár, az úgynevezett polgári naptár egy Szoláris, azaz a nap alapján számított kalendárium. A 365 napos év 12 hónapból áll, a hónapok 30 vagy 31 naposak, a február, mindig 28, ám szökőévben 29 napos.
Egy polgári esztendőben az ünnepek úgynevezett mozgó ünnepek, tehát tudjuk, hogy a húsvét mindig vasárnap és hétfő. Azt azonban már nem tudjuk, hogy ezek a napok március 21. és 22-én vagy 28. és 29-én lesznek-e. Hasonló a helyzet a pünkösddel. Mindezekkel ellentétben a zsinagógai kalendáriumban az ünnepeknek pontos dátuma van.
Egy másik naptár az iszlám által használt úgynevezett Lunáris kalendárium, amely a Hold alapján számítja az évet, ez tehát úgynevezett holdhónapokból áll vagyis minden hónap 28 napos. Éppen ezért jelentős a csúszás a napalapú, szoláris és a holdalapú, lunáris kalendáriumok között. A legismertebb muszlim ünnep a Ramadán például ezért csúszik: néha tavasszal van, néha télen, de lehet ősszel vagy akár nyáron is.
A zsinagógai kalendárium az időszámítás előtti I. században nyerte el a végleges alakját, végső formájának kialakítása II. Hillél nevéhez kötődik. A mi naptárunk a fentiekkel ellentétben Luniszoláris, azaz mind a Holdat, mind a Napot, sőt bizonyos csillagokat például az Esthajnal csillagot is figyelembe veszi, így a zsinagógai hónapok 29 és 30 naposak. A zsinagógai év 356 napból áll, vagyis a szoláris, napalapú és a luniszoláris zsinagógai kalendárium között kilenc nap különbség van. Mivel a zsinagógai ünnepek pontos időponthoz vannak kötve, mint a zsidó újév, a Ros Hasana mindig Tisri 1-2 vagy az engesztelés napja, Jom Kippur mindig Tisri 10. Vagy ott vannak a zarándok ünnepek: Peszách mindig Niszán hónap 15-e.
A Tóra írja, hogy a hónapok az évszakokhoz is kapcsolódnak, például Niszán a tavasz hónapja. Tegyük hozzá, a zarándok ünnepeknek mezőgazdasági jelentése is van. Például Peszách a kivonulás ünnepe, ekkor aratják a korai árpát és búzát. Sávuót, a tóraadás ünnepe, ekkor aratnak. Végezetül ott a Szukkót, az őszbe forduló sátoros ünnep, ami már a betakarítás és szőlőszüret ideje. A fentiek alapján érzékelhető, hogy a zsinagógai kalendárium mennyire finoman és pontosan van hozzáillesztve az évszakokhoz és az ünnepekhez is.
A korábban említett kilenc napos eltérést a II. Hillél által létrehozott kalendárium úgy harmonizálja, hogy felépít egy 19 éves ciklust, vagyis 19 évente hét szökőévet illesztett be. Magyarán a harmadik, a hatodik, a nyolcadik, a tizenegyedik, a tizennegyedik, a tizenhetedik és a tizenkilencedik évek nem 12, hanem 13 hónapból állnak. Azaz nem egy Ádár hónap van, ami a tizenkettedik hónap, hanem van egy úgynevezett Ádár Séni, azaz második Ádár is. II. Hillél ezzel tette harmóniába a zsinagógai kalendáriumot.
Zájin Ádár Mózes születésének és halálának évfordulója. Amennyiben két Ádár hónap, azaz szökőév van, akkor ezt az emléknapot is a második Ádár hónapban tartjuk.
Mivel Purim ünnepe Ádár hónapban van, meg kell jegyezni, hogy amennyiben normális és nem szökőév van, akkor Purim így néz ki: első Ádár hónap 13-a Eszter böjtje, 14-e Purim, 15-e pedig Susán Purim. Ha azonban éppen szökőév van, mint most 2022-ben, akkor Purim átcsúszik a második Ádár hónapba.
