Tisztelt Rabbi,

Én az imákat magyarul mondom, mert sajnos nem tudok annyira héberül, és szeretem tudni mit is imádkozom. A kérdésem; helyesen használnom az “Isten” és az “Úr” kifejezéseket Istenre vonatkozóan, amikor imádkozom, és a fordítás hűen tükrözi-e Isten nevét magyarul? Köszönöm a válaszát.

A Rabbi válaszol

Az olyan nevek, mint ami a magyar fordításban, “Isten” vagy “Úr”, nem Isten valódi nevei, és nem igazán adják vissza a héber szavak valós és mély jelentését sem.

Ezért helyénvalóbbnak tartom, még akkor is, ha magyarul imádkozik, hogy Isten nevét héberül ejtse ki. A két  fő kifejezésünk a névre vonatkozóan  “Ado-náj” – ami Isten végtelenségére és mindenek feletti uralmára utal, és az “Elo-him” (vagy “Elo-héjnu“) – ami Isten mindenhatóságára és az egész világegyetem irányítójára mutat.

Fontos megjegyeznem azonban, hogy ezeket a neveket csakis az imádkozás közben vagy a teljes héber versek idézésekor szabad kiejteni, ha nem imádkozunk, vagy nem Tórát olvasunk a közösségben a legjobb a „Ha-sem”  használata, hogy nevének hiábavaló kimondását elkerüljük.

Ajánlok megvásárolni olyan imakönyvet, ami pontos fordítással rendelkezik és lapjain jól követhető mindkét nyelv jelentése és struktúrája, ez segíthet lassan áttérni a héber nyelvű imádkozásra.

Az általam kedvelt és használt ArtScroll imakönyvek, Isten elsődleges neveként az „Ado-náj” szót ajánlják. Sajnos ez az imakönyv magyar fordításban nem elérhető.

A Rabbi