Taylor Hawkins, a Foo Fighters aréna-rockot játszó zenekar dobosa, a múlt pénteken, március 25-én hunyt el a szállodai szobájában, Bogotában, nem sokkal azelőtt, hogy a Foo Fighters tagjaival színpadra állt volna az Estereo Picnic Fesztiválon. (Tudják, a Foo Fighters egy amerikai rockegyüttes, amelyet a Nirvana zenekar korábbi dobosa, Dave Grohl alapított 1994-ben.)
A kolumbiai ügyészség szombat este arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a vizelet-toxikológiai vizsgálatok szerint Taylor Hawkins szervezetében 10 különböző szer volt, mielőtt meghalt, köztük marihuána, opioidok, antidepresszánsok és benzodiazepinek (szorongáscsökkentők). Hawkins évekkel ezelőtt nyíltan beszélt a drogfüggőségével vívott harcáról. 2001-ben, négy évvel azután, hogy csatlakozott a Foo Fightershez, herointúladagolás miatt esett kómába, mint egy későbbi interjúban elmondta, ekkor döbbent rá, hogy túl messzire ment. Mielőtt Hawkins csatlakozott a zenekarhoz 1997-ben, ő volt Alanis Morissette, valamint a Sylvia progresszív zenekar dobosa. Unokaöccse mutatta be őt Dave Grohlnak, és tagcserék után Hawkins lett végül a Foo Fighters dobosa. Hawkinst 2005-ben megszavazták a „Legjobb rock dobos”-nak az angol Rhythm dobos magazin voksolásán. A nős dobos három gyermeket hagyott hátra halálával.
E tragikus haláleset kapcsán vizsgáljuk meg, hogy a zsidó vallás mit mond a kábítószerekről. Az alapelv: ami árt az egészségnek az tilos. Egy korábbi ZSIMAgazin írás már foglalkozott Naftali Kraus: Mit Mond a Háláchá? (A modern élet kérdéseiről) című könyvével. A vallásos, orthodox szemléletet képviselő magyarországi születésű izraeli író, újságíró könyvében külön fejezet szól a kábítószerek vallási tilalmáról, ebből idézek néhány gondolatot.
„A háláchá (Tórából levezetett, tételekbe foglalt szokásjog – mt.) a ma dívó drogokat ártalmas mivolta miatt tiltja, mint minden mást, ami az ember szervezetére és egészségére káros hatással van. Mivel az orvosok és egyéb szakértők egyöntetű véleménye a drogok romboló hatásáról, nem szorul bizonyításra – a háláchá ugyanúgy tiltja a kábítószerek használatát, mint az öngyilkosságot, mivel a drogok használata egyfajta öngyilkosságnak számít… A Sulchán Áruchban (XVI. századbéli zsidó törvény- és szertartásgyűjtemény, összeállítója Joszéf Káró hispániai zsidó hittudós) -rabbi Móse Isszerlész hangsúlyozza azt a talmudi megállapítást, miszerint „szigorúbb elbírálás alá esik egy veszélyes dolgot enni, mint egy tiltottat.”
Oberlander Báruch – Köves Slomó: Zsidó jog és etika című munkájában rámutat:
Modern korunkban „a drog kérdésével először a huszadik század egyik legkiemelkedőbb törvénymagyarázója, Moshe Feinstein rabbi foglalkozott 1973-ban. Ő egyértelműen megtiltja, és a Tóra szemszögéből elvetendőnek ítéli mindenféle kábítószer használatát. Érveléséhez hozzáfűzi azt is, hogy mindenesetre egészen addig, míg a világi törvények tiltják a drogok használatát, ez nem is lehet gyakorlati kérdés, hiszen „az állam törvénye, törvény” mindenképpen – mondja a Talmud”
Feinstein rabbi egy írásában hosszan ecseteli a kárt, amit a drogok okoznak, és a bibliai „tékozló” fiú példájával hasonlítja össze azt, aki kábítószert használ, és aki „még abban is vétkes, hogy szüleit inzultálja tettével, mivel azokat a droghasználat fájdalmasan érinti, és bánatot okoz nekik.”
Egy szónak is száz a vége: No drugs! Akit, ne adja ég, mégis megérint, kérje orvos, szakember segítségét.
Források:
Index.hu
Wikipédia szócikk
Naftali Kraus: Mit mond a Háláchá? (A modern élet kérdéseiről)
Oberlander Báruch – Köves Slomó: Zsidó jog és etika