Mestereink erkölcsi tanítása: „… az ember soha ne beszéljen rosszhiszeműen, hazug módon, felebarátjáról, hiszen a poklosság, a rossz beszéd következménye. Vízfolyam tölti meg a nyelvnek medrét, s mégis mily pusztító láng tud kicsapni a nyelvből!” (Levit. Rab. 16.)
A rossz nyelvűséget, a hagyomány olyan véteknek minősiti, mely büntetése az ember bőrén jól látható elváltozásként jelenik majd meg. „Mert amint a rágalmazón, a hazugon és gúnyoldódón nem nyugszik meg Isten szelleme, úgy a képmutatón se.” (Talmud Szanhedrin 103.a.)
Vájikrá Rábbá szerint ötször találkozhatunk a „pokloság tana” (értsd: Losen Hara: Rossz száj) kifejezéssel, arra utalva ezzel, hogy minden erkölcsi parancsot áthág a rossznyelvűség gyakorlója. A Tóra mind az öt könyvében találkozhatunk a rossznyelvűség következményeivel:
- Az első könyv 3. fejezetében a kígyó: Ádám és Éva esnek áldozatául.
- A második könyv 2. fejezetében egymással veszekedő zsidó férfiak civakodnak, akik között Mózes sikertelenül próbál békét teremteni.
- A harmadik könyv 16. fejezetében konkrét felszólítást olvasunk: „ne járj rágalmazóként népedben”.
- A negyedik könyv 19. fejezet Koráh lázadása emlékeztet a rossznyelvűség veszélyeire.
- Az ötödik könyv 9. fejezet Mirjám Láson hárá vétkéről szól a Tóra: „Emlékezz, mit tett Örökkévaló Istened Mirjámmal”.
„Rabbi Simon ben Jocháj mondja: ha ott álltam volna a Szináj hegyen, mikor a Tóra Izraelnek adatott, azt kértem volna Istentől, hogy teremtsen az embernek két szájat, egyet a Tórával való foglalatosságra, egyet pedig más „szükségleteire”. ….A bölcs rabbi jól látta, hogy Isten akkor sem hibázott, amikor csupán egy szájjal áldott meg minket, hiszen „noha csak egy szája van, mindenkinek, a világ nem képes talpon maradni, a beszéd árulkodásai miatt. Ha kettő lenne, mennyivel inkább így lenne”. (Talmud Jer. Brachot 3.b.)
A Lason Hara (rossz száj …rossz beszéd) önmagában békétlenség. Annak békétlensége, aki rosszat beszél, annak, akiről rosszat mond, és annak is, aki végighallgatja.
„Boldogság öröme jut azoknak, akik a békére igyekeznek.” (Péld. 12/20.)
„Aki felebarátjai közt békét teremt, az élvezi gyümölcsét a földön s része lesz a túlvilágban is.„ (Talm. Pea 1/1.)
A hallgatás dicsérete: „Rabbi Simon ben Eliezer mondta: Ne próbáld kiengesztelni barátod amikor haragszik, ne vigasztald barátod, amikor halottja előtte fekszik, ne firtasd fogadalmát, és igyekezz nem odanézni, amikor valami rosszat tesz.” (Atyák tanítása 4/18.)
„Mondottam magamban, vigyázok útjaimra, hogy ne vétkezzek a nyelvemmel, óva tartok majd a számra zabolát, ameddig a gonosz előttem vagyon.” (39. Zsolt. 2.)