A Szombat-szegő cipellők című írásomban megismerkedhettünk egy igazi, békebeli helyszínnel a két világháború között: Nyugat-Magyarország egyik járásközpontja, valamikor az 1920-as évek végén vagy az 1930-as évek elején. Eddigi szereplőim a kávéházban a világ dolgairól értekező méltóságos úr, a városháza pénzügyi vezetője és beszélgetőpartnere, Béla, a pincér.
Most pedig belesünk egy órára a helyi orthodox tanodába, ahol délutánonként zsidó tárgyakat tanultak a diákok, nem volt kimondottan jesiva, (csak vallási tárgyakat oktató iskola) előjesivának lehetne hívni. (1.)
– Gite Woch (2.), Rabbi úr!
– Gite Woch, Szép Hetet Maguknak is fiúk! Hogy telt a Sábesz?
– Köszönjük, jól, ahogy szokott, pihenősen.
– No, majd egy alkalommal arról is beszélgetünk, hogy kinél mi a szombati szokás. Nos, miről is volt legutóbb szó?
– A Peszách utáni időszakról, rabbi úr.
– Igen, igen, nos Löwinger, mi is ez az időszak?
– Az omerszámlálás, Rabbi úr!
– Helyes, Deutsch, mit is jelent az omerszámlálás pontosan?
– Peszách második estéjétől kezdve vallási előírásunk hét teljes héten át – negyvenkilenc napig – minden este számlálni a napokat.
– Igen, Winkler, folytassa!
– Természetesen, Rabbi úr, az ötvenedik nap Sávuot ünnepe. A szó jelentése „hetek”, ami a számlálás héthetes időszakára utal. Szokták „pünkösdnek” is nevezni, ami a görög „pentakoszta” szóból származik, és azt jelenti: „ötvenedik (nap)”.
– Jól felelt! A keresztény egyházak pünkösdje már más jelentéstartalommal bír, de az eredete, mint látjuk, mózesi. Figyeljék az írást, amit most olvasok:
„Számoljatok a szombatra következő naptól, (4) tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig…” (3Mózes 23:15–16.)
„…szent összegyülekezés lesz, (5) ne végezzetek semmilyen, foglalkozáshoz tartozó munkát. Örök rendelkezés legyen ez… nemzedékről nemzedékre.” (3Mózes 23:21.)
– Magyarázat? Weltner fiam, hallgatom!
– A számlálás kezdete arra a napra – Peszách második napjára – esik, amelyen egy bizonyos mennyiségű (omernyi) árpát le kellett aratni, és áldozatként a Szentélybe vinni, az egész időszak Sz’firát HáOmer, „az omer számlálása” néven vált ismertté. Röviden csak szfirának, „számlálásnak” nevezik. Maga a számlálás egyszerű. Esténként az áldás elmondása után megemlítjük a nap számát, majd az eltelt hetek és napok számát. Például: ma van az omer ötödik napja. Ma a tizennegyedik nap van, amely az omer második hete. Ma a harmincadik nap van, az omer negyedik hete és második napja. Aki elfelejti az esti számolást, az a következő napon pótolhatja, de áldásmondás nélkül. A további napokon folytathatja az áldással együtt a számlálást.
– Kiváló Weltner, Sauer, maga jön, valamivel kiegészítené az eddig hallottakat?
– Igen, Rabbi úr! A szfirá idején harminchárom nap alatt pusztította el a pestis rabbi Ákivá több ezer tanítványát. Azóta a szfirá alatt harminchárom napig részleges gyászidő van. Nem tartanak esküvőt, nem vágatnak hajat, tilos táncolni és muzsikálni.
– Az ehhez kapcsolódó Lág BáOmer (3.) napjával legközelebb foglalkozunk. No de, szépen felmondták az omerszámlálás szokásait, de mi az időszak vallási, spirituális jelentősége?… No, nem lendülnek a kezek a magasba, figyeljenek: a számlálás célja valószínűleg az, hogy Peszách ünnepét összekössük Sávuot ünnepével, és tudatosítsuk, hogy a szolgaságtól való megszabadulás, a politikai szabadság nem lehet teljes, ha nem a szellem határai között, fegyelemben és kötelességteljesítésben csúcsosodik ki. Ezt képviseli Sávuot ünnepe, amelyet a Tízparancsolat átadásának, Isten Izrael előtt való megnyilatkozásának és a Tóra átvételének szentelünk. Ezzel engedem útra mára magukat, ezen gondolkozzanak egy kicsit, ha már fej van a nyakukon. Viszlát, fiúk!
– Viszontlátásra, Rabbi úr!”
(A magyarázatok Hayim Halevy Donin Zsidónak lenni című művéből származnak)
(1.) A helyszín valós, mint oly sokszor Deutsch Dezső (1918-2018) nagybátyám visszaemlékezéseiből merítek.
(2.) Jelentése: „Jó hetet”, régies köszöntés a sabesz kimenetele után, egészen vasárnap reggelig.
(3.) Keressék önálló cikkben a ZSIMA honlapon nemsokára.