Oly drágák nekem, nekünk… Valóban, sok esetben nem a nagy értéket képviselő tárgyak jelentik az igazi értéket. Egy illat, egy íz, egy étel is képes visszarepíteni bennünket az időben. Szemünket becsukva, magunkba zárjuk a pillanatot, melyet felidéz bennünk. Velem is megtörtént, amit sok barátom bejegyzésében vagy hozzászólásában olvastam a közösségi oldalon.

Sokszor említettem már, hogy nem kaptam vallásos nevelést. Sőt, a nagyszüleim amennyire lehetett, annyira simultak bele holokauszttúlélőként a többségi társadalom nyújtotta lehetőségekbe és mindennapokba. Bár ez azzal a névvel, hogy Mandelbaum, azért elég nehezen ment. Mégis egy évben kétszer, tavasszal és ősszel mindig történt „valami”! Valami, amiből az én filléres emlékeim oly drágák lettek nekem! Tavasszal pár napig maceszt is ettünk, és még abban a nagy papírzacskóban eltörtük, aminek a teteje még varrva volt, és Pászka felirat volt rajta! Valamikor ősszel pedig húsleves és zellermártás volt, vacsora előtt pedig a mákos bárcheszre mondtunk áldást. Biztosan a nagymamám is készített maceszgombócot, de nem emlékszem rá, nem tudom felidézni az ízét. Ami viszont kitörölhetetlen emlék, az a kávéba tört és abban megázott macesz. A maceszos kávé, ahogy ma is hívom, és ahogy a gyerekeim is hívják. Ami nem attól lesz édes, hogy sok cukrot teszek bele. Hanem az emlékektől, melyektől ez az egyszerű étel a legdrágább nekem…

Maceszos kávé

Hozzávalók:

Elkészítés:

Tejeskávét készítünk az általunk használt tejből és kávéból, melyet ízlésünk szerint édesítünk. A maceszlapot a kávéba törjük, várunk egy keveset, és elfogyasztjuk a maceszt a kávéból. Ha kedvünk tartja, újra törünk bele, egészen addig, amíg a kávénk el nem fogy.

Pészáchi töltött – Sigal Bremer receptje

Hozzávalók:

A tészta hozzávalói:

Elkészítés:

A burgonyát megmossuk és héjában megfőzzük, ha teljesen megfőtt, kihűlésig félretesszük. Egy serpenyőben olajat hevítünk, beletesszük a hagymát, megpirítjuk, hozzáadjuk a darált húst, ízesítjük a sóval, borssal, szerecsendióval, majd fehéredésig, illetve addig pirítjuk, amíg zsírjára vissza nem sül. Ha elkészült, félretesszük hűlni. Amíg hűl, elkészítjük a tésztát. A burgonyáról lehúzzuk a héját, megtörjük, hozzáadjuk a maceszlisztet, a sót, borsot és jól összekeverjük. Csak ezután adjuk hozzá a tojásokat, összeállítjuk a tésztát. Ha nehezebben állna össze, adjunk még hozzá maceszlisztet. Ha elkészültünk a tésztával, kisebb gombócokat formázunk belőle, majd beolajozzuk a kezünket, és a kis gombócot a képen látható módon kis mélyedést alakítunk ki a közepén és egy kevés tölteléket teszünk bele, és újra formázzuk őket. A gombóc közepén kialakított kis mélyedésbe kiskanál segítségével tölteléket teszünk, és a tetején összenyomkodjuk a tésztát, újra megformázzuk, és olajozott tálcára tesszük a sütésig. Egy nagyobb serpenyőben felhevítjük az olajat, és a kis gombócokat ellapítva az olajba helyezzük, és mindkét oldalukat addig sütjük, amíg aranybarnák nem lesznek. Papírtörlőre szedjük, és még forrón tálaljuk!

Tojásos macesztekercs

Hozzávalók:

Töltelék hozzávalói:

Elkészítés:

A burgonyát, az édesburgonyát és a fokhagymát külön-külön csomagoljuk alufóliába, majd süssük meg a sütőben. Erre azért van szükség, hogy kerüljük a töltelék túlzottan magas nedvességtartalmát, tehát egy kissé „szárazabb”, keményebb töltelékre lesz szükségünk. A fokhagymánk tetejét vágjuk le, locsoljuk meg az olívaolajjal, ezután csomagoljuk be, így süssük meg. Körülbelül 200 fokos sütőben egy óra alatt megsül mindenünk.

Ha az ételek kézmelegre hűltek, távolítsuk el a burgonyák héját, nyomjuk ki a fokhagymagerezdeket, a zöldhagymákat pedig vágjuk apróra. Az egészet tegyük egy tálba, villával törjük össze pürévé, a végén pedig adjuk hozzá a zöldhagymát. Ezután áztassuk be a maceszlapokat, de ezt a folyamatot óvatosan végezzük, nehogy szétázzanak a lapok, majd vágjuk három részre, és tegyünk egy kanál tölteléket rá.

Végül tekerjük fel a megtöltött lapokat. Ne legyenek se túl szorosak, se túl lazák.

Ellenőrzés után helyezzük őket a felvert tojásba, és forgassuk meg benne. Tegyük őket felhevített olajba, és süssük minden oldalukat szép pirosra, ropogósra. Végül szedjük őket papírtörlőre, hogy a felesleges olaj lecsepegjen róla!

Főzzünk, süssünk együtt a gyermekeinkkel, unokáinkkal! Soha nem tudhatjuk, felnőttként mi lesz az, ami filléres emlékeket ébreszt bennük. Mert ezek az emlékek lesznek a legdrágábbak! Nekik is!

Kóser és vidám Pészáchot!

Kóser ház

„Filléres emlékeim oly drágák nekem…”

2022.04.21.