Böhár hetiszakaszának szociális törvényei nemcsak a gazdasággal foglalkoznak, hanem az alapvetőbb erkölcsi és emberi kérdésekkel is: milyen társadalmi rend szolgálja legjobban az igazságosságot az emberi méltóságot és minket egymással és Istennel összekötő kényes köteléket?

A Teremtés könyvének kezdetén olvassuk, hogy a Mindenható az embert egyéni szabadsággal ajándékozta meg. Az ember azonban társas lény, ezért szüksége van a közösségi szabadságára is. A Kivonulás könyvének kezdő fejezeteiben annak a leírását olvashatjuk, hogyan váltak őseink Egyiptomban rabszolgákká. Egyiptomot a Szentírás olyan országként írja le, ahol emberek tömegei a szabadságuktól megfosztva és rabszolgaságba kényszerítve élnek. A Tóra újra és újra úgy magyarázza törvényeit, mint a szabadság megőrzésének lehetőségeit, emlékeztetve, milyen volt az élet Egyiptomban megfosztva a szabadságtól.

Mózes harmadik könyvének huszonötödik fejezete, azaz hetiszakaszunk olyan problémával foglalkozik, amely háromezer éve időszerű. Bármilyen is volt a kiindulási pont az izraeli honfoglaláskor, mint tudjuk, minden törzs elegendő földhöz jutott. Bármi is volt a kiindulási pont, az egyenlőtlenségek megjelennek a sikeresebbek és a kevésbé sikeresek között, és idővel egyre hangsúlyosabbá válnak. Egyes családok idővel arra kényszerülnek, hogy ősi örökségüket, a földjüket adósság terhe alatt eladják. Így néhányan óriási földterület birtokosai lehetnének. Majd szabadságukat vesztették el a teljesen elszegényedett emberek, mert magukat és családtagjaikat el kellett adniuk rabszolgának, mivel csak ez maradt számukra az egyetlen esély, hogy élelemhez és fedélhez jussanak.

A Tóra Böhár hetiszakaszban megfogalmazott megoldása az emberek alapvető szabadságjogainak időszakos helyreállítása. Minden hetedik évben el kellett engedni az adósságokat, és szabadon engedni az izraelita rabszolgákat. Hét szombat év után a jubileumi, azaz ötvenedik évben volt, amikor néhány kivételtől eltekintve az ősi földek visszakerültek az eredeti tulajdonoshoz.

„És a föld ne adassék el véglegesen, mert enyém a föld, mert idegenek és lakók vagy ti nálam.” ( 3Mózes 25:23)

 „Ha leszegényedik testvéred melletted, és eladja magát neked, ne dolgoztass vele rabszolgamunkát. Akkor pedig menjen el tőled, ő és gyermekei vele, hogy visszatérjen családjához és ősei örökségéhez. Mert az én szolgáim ők, akiket kivezettem Egyiptom országából, ne adassanak el a rabszolga eladása szerint. Ne uralkodjál rajta szigorúsággal, hanem félj I’stenedtől.” (3Móz3s 25:39–43)