Bizony, az idén már betölti az 55. évét az Arany Jeruzsálem, Naomi Shemer legismertebb dala, amelyet sokan Izrael második himnuszaként tartanak számon. Ebből az alkalomból idézek fel néhány, talán kevésbé ismert történetet.

A dal Teddy Kollek, Jeruzsálem egykori népszerű polgármestere felkérésére született. Kollek a Függetlenségi Nap évfordulójára, 1967. május 15-ére tervezett dalfesztivál egyik szervezőjét, Gil Aldamát küldte el Naomi Shemerhez, aki a feladat súlyától megriadva először nemet mondott. Azzal váltak el, hogy ha mégis meggondolja magát, jelentkezik. Nemsokkal ezután a szervező kézhez kapta az Arany Jeruzsálem partitúráját.

A dal címe egy Rabbi Akivához fűződő történetre utal. Eszerint, mikor még nagy szegénységben éltek, a rabbi megígérte feleségének (és ígéretét, amint alkalma nyílt rá, be is váltotta), hogy ha gazdag lesz, hűségéért és megértéséért vesz neki egy Arany Jeruzsálem nevű ékszert. Ez egy aranylemezből készült diadém volt, amely Jeruzsálem látképét ábrázolta. A dalban, amely röviddel a hatnapos háború előtt született, a kettéosztott Jeruzsálem jelenik meg. Az „Arany, réz és fény Jeruzsáleme” kezdetű refrént követő versszak első szava: écha, ismerősen cseng: így kezdődik (1.) a Siralmak könyve, amelyet éppen ezért neveznek így is: Écha, és amelyet tisá be’áv gyásznapján olvasnak fel a zsinagógákban. Ez a gyászos hangulat és a szent helyek utáni vágyakozás jellemzi az először megírt szöveget, hiszen akkor még sem a Siratófalhoz, sem az Olajfák hegyén lévő régi zsidó temetőhöz nem látogathattak el a kettészelt város nyugati részének lakosai. Más ószövetségi idézet is elhangzik a dalban: „Ha felednélek, Jeruzsálem…(2.)” A dicsőséges háború után Shemer új versszakot írt, illetve a régieket módosította, például: „Nincs, aki Jerikón keresztül utazzon a Holt tengerre” helyett „Ismét Jerikón át utazunk a Holt tengerre” szerepel.

A dal megírásakor már háborús szelek fújtak, hiszen 1967. április 22-én Egyiptom lezárta az izraeli hajózás elől a Tirán-szorost. Három héttel a bemutató után kitört a hatnapos háború, amelynek legfőbb eredménye Jeruzsálem 19 év utáni újraegyesítése volt. Tartalékos katonaként az óvárost visszafoglaló ejtőernyősök között harcolt az ismert gitáros-énekes, Meir Ariel, aki, miután személyesen élte át a kemény, véres harcokat és bosszantotta, hogy a dal kizárólag a csillogásról szól, átírta a szövegét. Az ő változatának a refrénje így kezdődik: „Vas, ólom és feketeség Jeruzsáleme…”, és magasztos emléket állít az elesett katonáknak, hiszen nekik köszönhető, hogy immár lehet menni a Siratófalhoz az esti fényben, amelyben Jeruzsálem csaknem teljesen aranynak tűnik…

Visszatérve az eredeti szövegre, több kritika érte Naomi Shemert, főként ezért a sorért: „A piactér üres…”, mondván, hogy a szerző semmibe veszi a hatnapos háború előtt is Kelet-Jeruzsálemben élt arab lakosokat. Egyik legfőbb bírálójának, Ámosz Oz írónak nyilvánosan vágott vissza:

„Olyan ez, mintha a szerelmemért aggódva elmennék egy pszichiáterhez – aki jelen esetben Ámosz Oz –, és ő azzal nyugtatgatna: ne aggódj, hiszen nincs egyedül az ágyban… Az az Erec Israel, ahol nem élnek zsidók, számomra puszta és üres.”

A dalt eredetileg Shuli Natan énekelte, később többen is nagy sikerrel adták elő. A legismertebb bizonyára Ofra Haza előadása, amely az 50. Függetlenségi Napon hangzott el Jeruzsálemben, de Rita is több ünnepélyes alkalommal közönség elé vitte. A férfiak közül Avraham Fried chaszid énekest kell feltétlen megemlíteni, külföldiek közül pedig a híres görög énekest, Demis Roussos-t. Érdekes acapella feldolgozást készített a nem éppen erről a műfajról ismert amerikai rockzenekar, a Phish.

A dal a nemzetközi elismerés mellett keserűséget is okozott szerzőjének. Sokáig nem beszélt róla, de nem sokkal halála előtt levélben ismerte be Gil Aldamának, hogy hallott egy Pello Joxepe című baszk népdalt, ami valószínűleg tudat alatt hatott rá az Arany Jeruzsálem megírásakor. Amikor erre rádöbbent, a dolog annyira bántotta, hogy betegségét is ennek tulajdonította. Aztán utánanézett a plagizálásra vonatkozó nemzetközi törvényeknek. Kiderült, hogy más szerzeményből átemelt nyolc összefüggő – és egymástól különböző – hang számít plagizálásnak. Számítása szerint ő csak három hangot vett át, s ez valamelyest megnyugtatta. Aki ismeri Naomi Shemer sokszínű és gazdag életművét, népszerűbbnél népszerűbb, csodaszép dalait, az egy pillanatig sem gondolja komolyan, hogy szándékos másolásról van szó.

Jegyzetek