Az angolszász sajtó viszonylag nagy terjedelemben számolt be az eseményről, miszerint Sigenobu Fuszakot kiengedték a börtönből. A börtön előtt hívei várták különböző transzparensekkel, aki ügyvédje és lánya társaságában köszöntötte őket, majd hazatértek otthonukba.
Az átlag vagy egy fiatalabb olvasó joggal kérdezheti, hogy ki Sigenobu Fuszako, és miért lenne hírértéke börtönből való kiengedésének?
Ma már nagyon távolink tűnnek a 70-es évek, amikor virágkorukat élték a nagy európai terrorszervezetek, s talán már kevesen emlékeznek rá: de bizony Japánban is alapítottak szélsőbaloldali terrorszervezetet Japán Vörös Hadsereg néven. Ennek az alapítója és egyik vezetője volt a most szabadon engedett Sigenobu Fuszako. A szervezet jórészt Európában és a Közel-Keleten fejtette ki tevékenységét, szoros kapcsolatot ápolva a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (NFPF) nevű palesztin terrorszervezettel. Érdemes megjegyezni, hogy az együttműködésnek számos formája volt, például terrorcselekmény végrehajtása egy másik terrorszervezet bebörtönzött tagjainak szabadon bocsátásáért. De a közös kiképzés és a sok együtt töltött idő során kapcsolatok is szövődtek: például Sigenobu Fuszako egy NFPF-taggal került érzelmi kapcsolatba, amelyből Bejrútban 1973-ban megszületett lánya. A ma már újságíróként dolgozó Mei Shigenobu, a terror császárnőjének lánya az egyik legfoglalkoztatottabb arab-, illetve Közel-Kelt szakértő a Japán médiában, s egyben Izrael egyik legelkötelezettebb kritikusa…
A Japán Vörös Hadsereghez számos terrorakció köthető a 70-es évtizedben, utolsó akciójuk 1988 áprilisában, Nápolyban történt egy, az amerikai hadsereghez köthető szórakozóhelyen, öt áldozatot követelve. Szintén a Japán Vörös hadsereg akciója volt az 1972. május 30-án végrehajtott támadás a Lodi Repülőtéren, amely mintegy 26 halálos áldozat mellett további 80 sebesültet is követelt. Míg a három elkövetőből kettőt lelőttek az izraeli biztonsági erők, addig Kozo Okomato, a harmadik terrorista megsebesült, és így el tudták fogni, és bíróság elé lehetett állítani. El is ítélték, igaz: egy fogolycsere eredményeként 1985-ben kiszabadult…
A másik nagy visszhangot kiváltó akciója a szervezetnek a hágai francia nagykövetség megtámadása és elfoglalása volt 1974. szeptember 13-án. Egy holland rendőrnőt agyonlőttek, a nagykövetet és tíz nagykövetségi alkalmazottat pedig foglyul ejtettek.
A most szabadon engedett Sigenobu Fuszako a Japán Vörös Hadseregnek nem csak alapítója, vezetője és ideológusa volt, hanem a szervezet akcióinak megtervezéséért, azok logisztikai hátterének biztosításáért is felelős volt. S bár a 80-as és a 90-es évek számára már a bujkálásól szóltak, látszódott, hogy a szervezetnek leáldozott. 2000 novemberében hamis útlevéllel, férfinak álcázva megpróbált visszatérni Japánba, de a repülőtéren lebukott, és letartóztatták. 2008-ban a japán bíróság 20 év börtönre ítélte, de 2022. május 27-én szabadlábra helyezték.
Elgondolkodtató, hogy amint írtam, hívei (!) várták a börtön előtt, de ugyanakkor első nyilatkozataiban az egykori terrorista ártatlan áldozatokról és károkozásról beszélt.