Élhetünk bárhol a világon, különböző országokban, különböző szokásokat követve, de zsidóként mégis egy közös nyelvet beszélünk, közös utat követünk és járunk be. Azt a nyelvet, amelyre a Tóra tanít meg bennünket, azt az utat, amit a Tóra jelöl ki és határoz meg számunkra! Ötven nappal Pészách után köszönt ránk Sávuot, a tóraadás ünnepe.

A gálutban sziván hónap hatodikán és hetedikén, míg Izraelben csupán egy napon, sziván hatodikán ünnepeljük. Az ünnepnek több elnevezése is van: Z’mán mátán Toráténu, a Tóraadás ideje, a Tóraadás ünnepe. A hagyomány szerint ekkor kapta a zsidóság az Írott Tant, a Tórát, és a Szóbeli Tant az Ö-rökkévalótól, mely akkor, és most is meghatározta a zsidó nép sorsát. Akkor és ott azonban csak a Tóra adása történt meg, mely az elfogadás és az „elsajátítás” azóta is folyamatos. Az ünnep hagyományai, szokásai is a Tóra, a Tóra adásának körülményei, tanításai körül forognak.

Az ünnepi tóraolvasás Mózes második könyvének huszadik fejezete.

Ebben a szakaszban található a Tízparancsolat. Míg állt a Szentély, addig a kohaniták minden nap felolvasták a Tízparancsolatot és a Smá Izráelt a hozzátartozó fejezetekkel együtt. A Szentély lerombolása után bölcseink elrendelték, hogy a zsinagógákban minden nap olvassák fel a Tízparancsolatot. Szokás, hogy ezen a tóraolvasáson a hölgyek is részt vesznek.

Hág hábikurim a zsengék ünnepe.

Ugyanis azt írja a Tóra: „a zsengék napján is, midőn bemutattok új lisztáldozatot az  Ö-rökkévalónak, heteitek ünnepén…” (4Mózes 28,26). Ezen a napon a jeruzsálemi Szentély fennállásának idejében a Tóra által Izrael földjének gazdagságát jelző hétféle gyümölcsöt és termést: búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olajbogyó és datolya elejét (a legszebbeket) egy felvonulás keretében a Szentélybe vitték, ahol a papoknak és a földdel nem rendelkezőknek adták. A zsengék ünnepén mutatták be az új kenyeret is a Szentélyben, hálát adva az Ö-rökkévalónak a kenyérért és az életért. (3Mózes 23,27)

Hág hákácir, az aratás ünnepének is nevezzük Sávuotot, mint már említettem, ekkor fejeződik be az aratás Izraelben, és ezt kísérte az új kenyerek bemutatása. A Talmud az ünnepet egyszerűen „csak” gyülekezésnek, zárásnak, áceretnek nevezi. Mivel ez az ünnep lezárja pészách napjait, melynek végső célja a Tóra adása volt. Egy nép pusztán a szabadság adományával még nem nép, kellenek törvények, szabályok, ahogy a Talmud is írja:

„a kinyilatkoztatás napja épp olyan jelentős, mint a teremtés napja, mert az erkölcsi törvény létesülése nélkül az anyagi világ teremtése tökéletlen, sőt értelmetlen lenne.” (Sábát 88a)

A sávuot szó azonban jelenthet esküket is, mert két eskü is kötődik e naphoz. Az egyiket a zsidó nép tette a kinyilatkoztatást hallván: „megtartjuk és meghallgatjuk”. (2Mózes 24,7) A másik esküt maga az Ö-rökkévaló tette: „és ti lesztek számomra a papok birodalma és megszentelt nép!”(2Mózes 19,6)

Ünnep bejövetele előtt szokás némely közösségben az éjjelt virrasztással és tanulással tölteni, tikunt tartani, mert a hagyomány szerint a nép aludt a kinyilatkoztatás előtti éjjelen, nem értették meg a nap jelentőségét. A virrasztásra és tanulásra egy külön könyvet is szerkesztettek, a címe Tikkun lél Sávuot, azaz Sávuot éjszakájának önjavító könyve. Részletek a Szentírásból, a Talmudból, a Zóhárból, és különböző vallási költemények (pijutok) szerepelnek benne. A tikunnal e sajnálatos tényen próbálunk javítani. Egy kifejezés még eszünkbe juthat a tikunról, ez pedig a tikun háolám, azaz a világ jobbátétele, „javítása”.

A zsinagógát még ünnep előtt szokás zöld ágakkal, lombokkal, virágokkal díszíteni, mert a Szináj-hegy is virágba borult annak idején, a Tóra adásának alkalmából. Más magyarázat szerint a virágok és zöldek látványa oly kedvesek a szemnek, mint a Tóra szavai a szívnek! Több helyen szokás, hogy füvet szórnak szét a templomokban. A magyarázat szerint Mózes ádár 7-én született, és három hónapig volt elrejtve a Nílusban a sás között, egészen sziván hónap 7-ig. Az elszórt fű a zsinagógákban erre a sásra emlékeztet bennünket.

Sávuot második napján olvassuk Rut könyvét, a Megilát Rutot. Az árpa aratásának idején játszódó idilli történetben igen fontos dolgokról esik szó. Rut volt az a nő, aki önként magára vette a zsidóság törvényeit, és lett gér cedek, azaz igaz betért. Gyönyörű mondatot fogalmaz meg anyósa, Naomi felé:

„amerre mész, megyek én is, ahol majd lakozol, lakozom én is. A te néped az én népem, a te I-stened az én I-stenem.” (Rút 1,6)

Rut nevének számértéke 606. Neve utal arra, hogy a zsidó nép a szináji kinyilatkoztatáskor 606 parancsolatot kapott, mivel hét parancsolatot akkor is be kellett már tartaniuk, amikor még nem kapták meg a Tórát. Noé fiainak hét törvénye, melyek annyira fontosak, hogy mindenkinek be kell azokat tartania vallási hovatartozás nélkül!

A hét törvény pedig:

• a bálványimádás tiltása
• az I-sten neve átkozásának tilalma
• ne ölj, ne egyél élő állatból kivágott részt
• ne lopj
• ne köss tiltott házasságot
• ne létesíts tiltott kapcsolatot
• valamint a bíróságok alapításának törvénye.

Ekkor szokás tartani a lányok felavatási ünnepségét, a bát micvát is. Míg a fiúknál a bár micvá ünnepséget időpontjai úgymond egyéniek (13 év plusz egy nap), addig a lányoknál ezt közösen sávuotkor tartják.

Sávuot a konyhában

Gasztronómiai szempontból Sávuot ünnepe a tejes ételek készítésének és fogyasztásának az ideje. De miért? Héberül a tej cháláv, aminek a számértéke pontosan 40. Mózes negyven napot töltött a Szináj-hegyen a tóraadáskor, ezért e napot tejes ételek fogyasztásával is ünnepeljük. Emellett a Szináj-hegy lábánál a tóraadáskor összegyűlt nép olyan volt, mint az újszülött, és ezzel is jelezzük, hogy olyannyira szükségünk van a Tórára, mint a csecsemőnek az anyatejre. Biztos vagyok benne, hogy mindannyiunk receptfüzetében jobbnál jobb tejes receptek vannak. Palacsinták, tejbegríz, túrósrétes, tejfölös-sajtos tészta, túrós tészta, rakott zöldségek, rántott sajt, túrótorta, sajttorta. Nem is folytatom tovább!

Túrógombóc

Hozzávalók:

• 50 dkg tehéntúró
• 3 db tojás
• 7 dkg búzadara
• 1 csipet só
• 1 késhegynyi szódabikarbóna
• 20 dkg zsemlemorzsa vagy dara
• 2 evőkanál olaj a zsemlemorzsa pirításához
• 5 dkg porcukor a tálaláshoz
• 1 kis pohár tejföl

A túrót jól összedolgozzuk a 3 tojássárgájával, búzadarával, sóval és szódabikarbónával. A tojásfehérjéket kemény habbá verjük, ezt követően hozzáadjuk a masszához. 1-2 órán át állni hagyjuk a hűtőben, majd vizes kézzel gombócokat formálunk belőle. Bő, forrásban lévővízben kb. 15 percig főzzük, végül meghempergetjük a már elkészített pirított darában vagy zsemlemorzsában. Porcukorral meghintve, tejföllel kínáljuk.

Túrós palacsinta

Hozzávalók:

• 20 dkg liszt
• 2 db tojás,
• 3 dl tej
• 2 dl szénsavas ásványvíz,
• 1 csipet só
• 0,75 dl olaj

A töltelékhez:

• 25 dkg tehéntúró
• 2 evőkanál tejföl
• 2 evőkanál porcukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 citrom reszelt héja

Elkészítés:

A lisztet csomómentesre keverjük a tojással, tejjel, ásványvízzel, a sóval és egy kevés olajjal, majd egy órát pihentetjük. Az első palacsinta sütése előtt a forró serpenyőbe egy kevés olajat öntünk, a következő palacsintáknál erre már nincs szükség, mivel elegendő, ami kisül a tésztából. A palacsintákat egyenként kisütjük. A túrót villával összetörjük, hozzáadjuk a tejfölt, a cukrot, a vaníliás cukrot és a citromhéjat, és jól kikeverjük. A palacsintákat a töltelékkel megtöltjük és feltekerjük.

Barackos mascarponés álom

Hozzávalók:

• 50 dkg mascarpone
• 20 dkg fehér csokoládé
• 5 dl tejszín
• 2 doboz barack konzerv

Elkészítés:

A mascarponét egy tálba tesszük, a csokoládét gőz fölött felolvasztjuk, és a mascarponéhoz adjuk, ugyanígy teszünk a felvert tejszín felével. Összekeverjük, és Zila tortaformába öntjük. Fagyasztóba tesszük, és legalább 2-3 órára ott felejtjük. Az idő letelte után kivesszük a tortaformából, és pürésített barackkal megtöltjük a forma erre a célra kialakított részeit. Tejszínhabbal és gyümölcsdarabokkal díszítjük.