Egy 2018-as statisztikai adat szerint Izrael drúz lakosságának létszáma az akkori összlakosság 1,6 százaléka, azaz 143 ezer fő volt, többségük izraeli állampolgár. Eredetileg Libanonban éltek – ma ott kb. 250 ezer főt számlál a drúz lakosság –, onnan vándoroltak át Dél-Szíriába, ahol lélekszámuk kb. 350 ezer fő. A mai Észak-Izrael területén az Oszmán Birodalom uralma alatt telepedtek le. Főként a Karmel-hegyen, Galileában és a Golán-fennsíkon laknak, kis részük Haifa környékén. Legfontosabb számukra drúz származásuk, ezután következik izraeli kötődésük, és mindezzel együtt többségük arabnak is vallja magát, annak ellenére, hogy történelmük során nem egyszer keveredtek konfliktusba az arab többséggel.
A X. században Egyiptomban alapított drúz vallás a XI. században vált ki az iszlám síita ágából. A vallás annyira titkos, hogy nem csak a kívülállók, de a hozzá tartozók sem ismerik teljes egészében, kivéve egy szűk elit kört. Zárt közösségben élnek: egymás között házasodnak, vallásuk sem a kitérést, sem a betérést nem engedi meg. Nem rendeznek szertartásokat, nincsenek papjaik, de hisznek a szellemi világban és a lélekvándorlásban, nevezetesen abban, hogy a lélek halhatatlan, és a halál után azonnal új testbe költözik. Éppen ezért a síremlékekre, legyenek bármilyen díszesek, sem az elhunyt nevét, sem más adatot nem vésnek rá. Vallásuk hét prófétája: Ádám, Noé, Ábrahám, Mózes, Jézus, Mohamed és Iszmail, a síita vallás hetedik imámja. Legszentebb kegyhelyük Izraelben Mózes apósa, Jitró (vagy ahogy ők nevezik: Nabi Suáb) sírja.
A brit mandátum idején a drúzok semleges álláspontra helyezkedtek az arab–zsidó viszályban, nem vettek részt a húszas és harmincas évek arab zavargásaiban. Magatartásuk arra indította a zsidó lakosság vezetőit, hogy tartós békét és jószomszédi szövetséget ajánljanak nekik, valamint rajtuk keresztül Libanonban és Szíriában élő testvéreiknek. Ez a közeledés elegendő volt ahhoz, hogy az 1936–39-es felkelés alkalmával a palesztinai drúzok is az arab fegyveresek célpontjává váljanak. Előzőleg egy kisebb drúz csoport zsoldosként csatlakozott az arab felkeléshez, de mikor látták, hogy a támadások az övéik ellen is irányulnak, átálltak a zsidók oldalára. Ezek az események vezettek odáig, hogy az 1948-as függetlenségi háborúban már nyíltan a frissen kikiáltott Izrael oldalán vettek részt.
Az izraeli drúz lakosok 1956-tól kezdve kötelező katonai szolgálatot teljesítenek az izraeli hadseregben, kivéve a nőket és a vallásos férfiakat. Egy évvel később Izrael vallási kisebbségként ismerte el őket. Létszámukhoz képest magas a bevonulók aránya, többen szolgálnak közülük a tisztikarban. A politikai életben is részt vesznek: Szalah Tarif képviselőt 2001-ben a kisebbségi ügyek miniszterének nevezték ki, 2019-ben pedig Gadeer Mreeh személyében megválasztották az első drúz női Kneszet-képviselőt.
Mivel a földi életet csak átmenetnek tartják, a drúzok nem törekednek saját állam létrehozására, bár meg kell jegyezni, hogy 15 éven át, 1921-től 1936-ig volt autonóm államuk. Souaida néven alakult meg közel ötvenezer lakossal Szíriában a francia mandátum idején, később Dzsabel-Druzra változtatták a nevét. Zászlójuk kétféle formában létezik: a hagyományos téglalap alakban és az egyedi, az öt színnek megfelelő ötszög formában. Minden szín több dolgot jelképez, ezek közül a legjellegzetesebbek: a piros a hősiességet és a szeretetet, a sárga a tudást és a búzát, a zöld a földet és a természetet, a kék a türelmet, a testvériséget, az eget és a vizet, a fehér a békét és a tisztaságot. Mióta nincs államuk, a drúzok ahhoz az országhoz hűségesek, ahol éppen élnek, így adódhatott olyan helyzet is, hogy Szíriában élő drúzok harcoltak Izraelben élő testvéreikkel.
Mint minden kisebbség esetében, a drúzoknál is észlelhető a hagyományos és a modern életvitel keveredése, hiszen ők sem tudják kivonni magukat a többségi társadalom hatásai alól. Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a nők családban betöltött szerepe is: egyre többen szereznek közülük felsőfokú végzettséget, és hagynak fel a kizárólag otthon tevékenykedő háziasszony szerepével. Izrael 14 galileai és 4 Golán-fennsíki drúz települése ennek ellenére egyelőre megőrizte hagyományos jellegét.
