Róth Miksa üvegfestő- és mozaikművész halálának az évfordulója van e sorok megjelenésekor, június 14-én.

Roth Sámuel, az apai nagyapa a borsodi Szendrőn élt, a Csáky grófok birtokán üvegeskedett. A zsidók szabad letelepedését, kereskedelmi és gyáralapítási jogát biztosító 1840. évi XXIX. törvény hatálybalépése után Pestre költözött, hogy ott folytassa mesterségét. A Pesti Üvegescéh nem fogadta tárt karokkal, „kontárnak” állították be a konkurenst, vegzálták. Roth azonban elszánt volt, Pesten maradt. Szabad üvegmester akart lenni, de ez csak fiának (Róth Miksa apjának) 19 év küzdelem után adatott meg.

Roth Zsigmond (1830–1885) még Szendrőn született. A család Pestre települése után idővel ő lett a pesti egyesült üvegescéh utolsó céhmestere. Roth Zsigmond sikeres vállalkozó lett: a régi Műcsarnokba készített színes üvegablakaiért Ferenc Józseftől részesült elismerésben. Gyermekei, a három Róth fivér közül kettő, Miksa és Manó folytatta a családi hivatást. Róth Miksa vitte európai rangra a családi céget, és tette naggyá a magyar ólomüveg-festészetet és üvegmozaik-művészetet.

Róth Miksa már Pesten született, 1865. december 26-án, Roth Zsigmond és Duller Mária gyermekeként, zsidó családban. Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott. A fiatal Róth Miksa apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét. Önálló „üvegfestészeti műintézet”-ét 1885-ben alapította. Első műterme a VII. kerületben, a Dohány utca 10-ben volt, azután a VIII. kerületi Német utca 3-ban, majd az ugyancsak VIII. kerületi Kender (ma Auróra) utca két, egymás melletti házában (a 11 és 13 szám alatt) dolgozott, végül 1911-től a VII. kerületi Nefelejcs utca 26 szám alatt működött a „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete”, egészen 1939-ig. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art déco, illetve ezek ötvözete jellemezte. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst-, az 1902-es torinói és az 1904-ben Saint Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József-rend lovagi fokozatát, majd pedig a kormányfőtanácsosi címet. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el. Évtizedeken keresztül a Magyar Iparművészeti Társulat alelnöke (rövid ideig elnöke) volt, számos művész és művészetpártoló egyesületben (többek között a Steindl Céhben) tevékenykedett.

Munkái díszítik többek között az Országház, a Gresham-palota (ma szálloda), a volt Osztrák–Magyar Bank, ma Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia épületét, a szegedi Fogadalmi Templom több ablakát, a lipótmezei elmegyógyintézet, egykor Országos Tébolyda (bezárásáig Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) kápolnáját, a marosvásárhelyi kultúrpalota és városháza, a szabadkai Városháza épületét, a szatmárnémeti egykori Királyi Katolikus Főgimnáziumot, a budapesti Kálvin téri református templomot, a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnáját és a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermét, illetve a Fasori evangélikus templomot.

Ő készítette az Országos Levéltár (ma Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) Bécsi kapu téri épületének ólomüveg ablakait a települések címereivel, továbbá ő tervezte a levéltári épület ornamentikus díszítő festését, valamit több bútorát és kovácsoltvas díszeinek egy részét is.

Számtalan alkotása azonban elpusztult a történelem során, így például az Üllői úti Örökimádás-templom festett ablakai, a Törley-mauzóleum üvegképei, vagy az Országház kupolájának üvegfestményei (a delegációs folyosók és lépcsőházak Róth által festett ablakainak többsége azonban ma is láthatóak). A közhiedelemmel ellentétben nem maradtak fenn a Szent István Bazilikába készített üvegfestményei sem, csupán a mai Szent Jobb Kápolna néhány ablakának szegélydísze és néhány kisebb mozaikalkotás származik tőle. Megjegyzendő, hogy ő készítette a Budai Vár egykori Szent Jobb Kápolnájának üvegablakait és mozaikjait – a festett ablakok a második világháborúban elpusztultak, a mozaikokat azonban a szocializmus idején leszedték a falról, és a Balatonalmádiban felépített kápolnába vitték át.

Mozaikalkotásai is közismertek: a Szervita téren (az egykori Török Bankház homlokzatán) látható Budapest legnagyobb köztéri mozaikja; Róth (Vajda Zsigmond festőművésszel közös tervek alapján) készítette a Széchenyi Gyógyfürdő, valamint a Deák- és a Kossuth-mauzóleumok mozaikjait, és a Fiumei úti temető árkádsorának mozaikjait is a Róth műterem kivitelezte.

Több munkája, így például a marosvásárhelyi Kultúrpalota és Városháza, illetve a lipótmezei kápolna is a gödöllői művésztelep művészeivel való közös munka eredményeként született meg. A Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor és Toroczkai Wigand Ede által tervezett alkotásokat Róth Miksa kivitelezte, a lépcsőházi ablakokat, valamint a Bethlen Gábor tudósai körében című munkát ő is tervezte.

Számos alkotása található külföldön, így például a hágai királynői palotában, Oslóban a Fageborg-templomban, vagy Mexikóvárosban a Teatro Nacionalban. A nyolc múzsát ábrázoló, szecessziós stílusú, kb. 180 négyzetméteres üvegkupola és a színpadnyílás körüli mozaikok tervét Maróti Géza készítette. (Róth és Maróti elkészítették színpadot a nézőtértől elválasztó „kristályfüggöny” terveit és makettjét is, azonban az első világháború miatt ennek kivitelezésével a mexikóiak Louis Comfort Tiffany cégét bízták meg). Velencében a biennálé magyar kiállítási csarnokába készített ablakai elpusztultak, az épületet díszítő, Körösfői-Kriesch által tervezett mozaikjai részben láthatóak. Korai munkája volt Milánóban a Marsaglia-palota számos üvegablaka.

Miksa felesége Walla Jozefa volt, Walla József törökbálinti cementárugyáros lánya. Három gyermekük született: Amália, Erzsébet és József – akiknek ma már nem él leszármazottjuk. Üvegfestőként dolgozott Miksa öccse, Manó is, ő készítette többek között a szegedi Új Zsinagóga üvegablakait (amelyeket gyakran tévedésből Miksa műveiként tartanak számon).

Róth Miksa műhelye egészen 1939-ig, a második zsidótörvény meghozataláig létezett. Róth akkor bezárta műhelyét, és leadta iparigazolványát. A korábban kikeresztelkedett Róth Miksa 1944-ben, természetes halállal hunyt el.

Érdeklődőknek:

Róth Miksa Emlékház 1078 Budapest, Nefelejcs utca 26. szám alatt található Nyitvatartás: kedd–vasárnap 14–18 óráig.

Telefon: +36 1 341-6789

Tárlatvezetés és nyitvatartási időtől eltérő látogatás személyesen, telefonon vagy e-mailen (rothmuzeum@eromuvhaz.hu) igényelhető.

Forrás:

Wikipedia szócikk és építészforum.hu nyomán.