„Most tehát jer, kérlek, átkozd meg nekem ezt a népet, mert hatalmasabb, mint én.” ( IV.M. 22/6.)

A zsidó nép negyven éves vándorlás után eljut az Ígéret Földje felé vezető út utolsó állomásáig. Megvívta harcait, legyőzte az emórita Szihont, és Básán királyát, Ógot. Bolok, Moáb királya rájön, hogy Izrael fiait nem lehet karddal legyőzni, mert Isten velük van. Ekkor Bolok magához hívatja Bileám mágus prófétát, arra kérve, átkozza meg Izrael népét. Bileám háromszor, három különböző helyről próbálja meg elmondani átkai szövegét, de mindhárom alkalommal áldás hagyja el a száját.

Bileám története azt tanítja hogy, a zsidók fennmaradását spirituális törvények irányítják. Hiábavaló az emberek minden törekvése, nem fogják tudni megakadályozni Isten céljait választott népével. Bileám, a midjanita próféta személye csupa rejtély. A Misna Avot nem kevesebbet állít róla, hogy Bileám Ábrahám ősapa ellentéte:

„Aki az alábbi három tulajdonsággal rendelkezik, Ábrahám ősapánk tanítványának mondhatja magát. Akinek viszont három más tulajdonsága van, az a gonosz Bileám tanítványa. A jóindulat, az alázatosság és a szerény lélek: ezek teszik az embert Ábrahám tanítványává; a rosszhiszeműség, a fennhéjázó szellem és a kevély lélek: ezek Bileám ismertetőjelei.”

De ki is volt Bileám? Bileám nevét úgy is olvashatjuk: Bi-li-ám jelentése: „hontalan”. Lojalitása attól függ: ki ad több pénzt neki. A Talmud komoly „szaktudást” tulajdonít a prófétának. Tudott valami olyat, amit rajta kívül senki. Csak ő tudta pontosan, mikor haragszik Isten! Tudta, hogy Isten haragja pillanatában sebezhető a zsidó nép! „Hát Isten ismer haragot? Szokott haragudni Isten?” – kérdezték a Bölcsek. Amint a B’rájtában írva van: „…és olyan Isten, aki mindennap haragszik” (7.Zsolt.12). Mennyi időt haragszik? Egy pillanatot. És mennyi idő egy pillanat? Az óra 1/60 része. Egyetlen teremtmény sem tudja, mikor van az, csak Bileám, mert róla van írva: „aki ismeri a Legfelsőbb gondolatát” (IV.M. 24/16). A Bölcsek folytatják a vitát: „De hisz a szamár gondolatát sem ismerte, de a Magasságos tudományát igen?” Valójában azt tanítja a vers, hogy ismerte azt a pillanatot, amikor Isten haragszik. Ha viszont Bileám ismerte a pillanatot, amikor Isten haragszik, akkor küldetése miért végződött kudarccal?

A Talmud Bráhot 7a. tanítása: „Népem! Emlékezz csak: mit koholt Bálák, Moáb királya, és mit felelt néki Bálám, a Peor fia? Sittimtől fogva Gilgálig – mondta – megismered az Örökkévaló igazságos cselekedeteit.” (Micha 6:5). Mit jelent az, hogy „megismered az Örökkévaló igazságos cselekedeteit?

Rabbi Elázár mondta:

„Azt mondta Isten Izraelnek: »tudjátok, mennyi igazságot cselekedtem veletek, például nem is haragudtam Bileám ármánykodásainak napjaiban, mert ha haragudtam volna, akkor Izrael népéből nem maradt volna maradék és túlélő sem«. Amint azt Bileám mondta Báláknak: »Mit átkozzam azt, akit Isten nem átkoz, és mit szidalmazzam azt, akit Isten nem szidalmaz?« (4Mózes 23/8) – azt tanítja, hogy azokban a napokban egyáltalán nem haragudott Isten”.

Talmud Bráhot 55b:

„Ámémár, Már Zutrá és Ási rabbik együtt ültek. Mondták egymásnak: »Mondjunk valami olyat, amit a többiek még nem hallottak«. Már Zutrá rabbi kezdte, és azt mondta: »ha valaki álmot látott, de nem érti, akkor álljon oda, amikor felemelik kezeiket a kóhénok, hogy megáldják ʼa népet, és mondja: Világ Ura! Én és álmaim a tieid vagyunk. Álmot láttam és nem tudom, mit jelent. Mondd, kérlek: amit én álmodtam magamról, és amit rólam álmodtak társaim, vajon jók-e az álmok? Erősíts és bátoríts, hogy álmaim olyanok legyenek, mint József álmai! És ha gyógyulás kell, akkor gyógyíts meg! Legyen úgy, mint amikor a gonosz Bileám átkát áldássá fordítottad. Fordítsad jóra rossz álmaimat!ʼ« »…És fejezze be kérését« – mondta rabbi Ási –, ” »amikor a kohénok is befejezték áldásukat amit a zsidó népre mondotta, … hogy a közösség áment válaszolhasson. Ha nem, ha előbb fejezi be akkor mondja így: ‘Magasság hatalmasa, erősségben lakozó! Te a béke vagy, és Neved is béke! Legyen akaratod, hogy békesség legyen rajtunk is!’«”