Tudod, mit jelent az, hogy bli neder?
Beszéljünk a fogadalmakról és hogy mi történik akkor, ha nem tudjuk azokat megtartani.
A Tóra arra tanít bennünket, hogy a szavak lehetnek ugyanannyira fontosak és erősek, mint a tettek. Az Örökkévaló nem akarja, hogy olyan fogadalmakat tegyünk, amiket nem tudunk megtartani. Nézzünk egy példát. Valaki egy nap megfogadja, hogy soha többé nem szürcsöli ki a banános müzlije után a tejet a tálból. Idegesítő szokás, kérték már párszor, hogy ne csinálja, ezúttal megfogadja, hogy többé nem tesz ilyet. Telnek múlnak a napok, szépen kikanalazza a reggelijét, egy csepp tejet, egy darabka banánt sem hagy a tálkájában. Aztán egy szép napos reggelen kieszi a pelyhet a tejből és a tálban maradnak a banándarabok és a finom, édes tej, ami annyira jól oltja a szomjat egy meleg nyári reggelen. Hősünk bajban, van. Egyrészt fogadalmat tett, amit idáig ügyesen betartott, másrészt viszont mindig is a szürcsölt banándarabos hideg tej volt a reggelijének a kedvenc része. Tudja, hogy ígéretet tett, de esetleg tehet valamit, hogy kikerüljön a fogadalma alól? Az Örökkévaló tudja, hogy az ember megbánhatja az esküjét, így a zsidó törvények szerint többféleképpen kikerülhet a meggondolatlan ígéret súlya alól. Az egyik, hogy keres egy Talmudban, jogban és fogadalmakban járatos bölcset, hogy ítéletet hozzon az ügyében. A másik megoldás összehívni három zsidót, hogy Bet Dint, azaz zsidó bíróságot alkossanak. Mindkét esetben hősünk leül és elmagyarázza, hogy meggondolatlanul tett fogadalmat. A Bet Din, vagy a Talmudban jártas bölcs megkérdezi, hogy ha tudtad volna, hogy mennyire fog neked hiányozni a banános tej egy meleg nyári reggelen, akkor is tettél volna ilyen fogadalmat? A válasz erre valószínűleg nem lesz, s a bíróság, vagy a bölcs kiengedi hősünket az ígérete alól. Attól a pillanattól újra boldogan szürcsölheti a hideg tejet a banándarabokkal.
Külön törvények vonatkoznak a még otthon lakó lányokra, őket az apukájuk is felmentheti a meggondolatlanul tett fogadalmuk alól.
Az, hogy van lehetőségünk kibújni egy fogadalom alól, nem jelenti, hogy esküdhetünk, fűre, fára, pont az ellenkezője igaz. Ha valamit erősen elhatározunk és ennek hangot is szeretnénk adni, tegyük a mondandók elé a “bli neder” kifejezést, mely annyit jelent, hogy fogadalom nélkül. Megteszünk mindent, hogy betartsuk az ígéretünket, de nem esküszünk. (emlékeztek: a zsidók nem esküsznek!)
Válassz ki néhányat az alábbi elhatározások közül, olvasd fel és mondd ki utána, hogy bli neder! Válassz bölcsen!
- Minden este megmosom a fogam.
- Este bepakolom a táskám, nem hagyom reggelre.
- Focizok a szomszéd gyerekkel, pedig nem annyira ügyes.
- Nem verekszem a testvéremmel.
- Beveszem a vitamint.
- Bekötöm a cipőfűzőmet.
- Bepakolom a poharamat a mosogatóba.
- Kiszedem az ágy alól zoknijaimat.
- Megetetem a halamat minden második nap.
- Nem költöm el azonnal a zsebpénzemet.
- Nem csúszok be térden az új nadrágomban.
- Megeszem a spenótot.
- Nem felejtek el szolfézsra menni.
- Mindig megmosom a gyümölcsöt, mielőtt megeszem.
- Nem hagyom a tornacuccomat a zsákban hétvégére.
- Rendet teszek az asztalomon.
- Nyáron hat könyvet fogok elolvasni.
Mi inkább maradnánk…
Történt a pusztai vándorlás vége felé, hogy Mózes utasította a törzseket, hogy harcoljanak a bálványimádó midjánitákkal. Törzsenként ezer-ezer harcos el is ment és fényes győzelmet aratott, rengeteg hadizsákmánnyal tértek vissza, melyet szétosztottak az emberek között. Így esett, hogy Gád és Ruben törzsének éktelen sok jószága lett és egyre csak sokasodtak. Felkeresték hát Mózest, hogy hadd építsenek aklokat a nyájaiknak a jól termő Gileád földjén, a Jordán folyótól keletre. Mózes előszőr éktelen haragra gerjedt. “Hát azért hoztam ki a népet Egyiptomból, hogy ne menjetek be Kánaánba? Inkább maradnátok a határon innen? Talán a testvéreitek harcoljanak helyettetek? Majd a többiek is megtorpannak, miattatok! Emlékezzetek a gyáva, kishitű megfutamodókra, miattuk haragudott meg az Örökkévaló a zsidókra!”
Mózes hosszan sorolta a korábbi történéseket, amikor a gyávaságnak súlyos következményei lettek, Gád és Ruben csak hallgattak. Megvárták, hogy Mózes befejezze a mondandóját, majd így szóltak: “Nem az a szándékunk, hogy megfutamodjunk a harc elől. Mindössze arra gondoltunk, hogy az állatainkat itt hagynánk a legelőkön és a családjainknak várost építünk, hogy amíg mi harcolunk odaát, ők biztonságban legyenek! Addig nem jönnénk vissza, amíg minden törzs meg nem kapja a neki járó földet, Kánaánban, mi viszont ide térnénk vissza.”
Mózes végül beleegyezett és megbízta Józsuét, hogy amennyiben Gád és Ruben harcosai helyt állnak a honfoglalásban, kapják meg a földet a Jordántól keletre. Építsenek városokat a gyermekeiknek és aklokat a nyájaiknak.
Szerinted miért hallgatta végig Gád és Ruben Mózest, ha rögtön tudták, hogy félreérti őket?
Szerinted miért akartak előbb aklokat építeni az állatoknak és csak utána várost a családoknak?
Szerinted Gád és Ruben bátran viselkedett?