Tóra féllábon

Saul egy olyan valóságshow nyerteseként lesz király, amelyet kifejezetten megfelelő uralkodó keresésére indítottak. Elijáhu (Illés) próféta raszta tincsekkel jelenik meg, Salamon király panaszkodik, hogy ezer házassági évfordulót milyen nehéz észben tartania, a bibiliai Eszter pedig olasznak hangzó nyelven zagyvál Ahasvéros királynak, nehogy felfedje kilétét, mármint azt, hogy a zsidó néphez tartozik. Mindez – és még néhány hasonló jelenet – egy új, ószövetségi történeteket feldolgozó izraeli sorozatban játszódik, amelynek főszereplője Shalom Michaelshvili.

Nincs mit szépíteni rajta, a Tanach (Ószövetség) oktatása a mai iskolai rendszerben a csőd szélén áll – magyarázza az ismert komikus. A célunk a sorozat létrehozóival mindössze annyi, hogy ez iránt a nagyon fontos érték iránt a saját nyelvükön keltsük fel a fiatalok érdeklődését.

A hétrészes sorozat minden epizódja hasonlóan kezdődik: a főszereplő, Shalom felébreszti reggel az unokaöccsét, hogy iskolába küldje, és akkor kiderül, hogy aznap számonkérés lesz a Tanachból. A nagybácsi vállalja, hogy emlékezetéből felidézve, itt-ott eljátszva összefoglalja a gyereknek az esedékes anyagot, mindezt humorosan – és ami a fő, röviden. Miért ez a lényeg? Mert nem valószínű, hogy teljes terjedelemben egy mai gyerek elolvasná a hosszú és nehéz szövegeket, még akkor sem, ha éppen volna rá ideje. Létezik erre egy viszonylag új mozaikszó a héber nyelvben, melynek teljes alakja ezt jelenti: túl hosszú, nem olvastam el (amla’k, azaz: aroch midáj, lo karáti, angolul: TL;DR, vagyis: too long, didn’t read).

A mostanáig elkészült hét rész témái: Saul, Dávid és Saul, Salamon királysága, Elijáhu és Baál prófétái, Ruth könyve, Eszter könyve és Jónás könyve. A humoron és a valódi történeten túl természetesen erkölcsi tanulságai is vannak az egyes epizódoknak. Salamon király életén végigtekintve például az a következtetés vonható le, hogy a legbölcsebb ember sem élvez védettséget a pénz és a hatalom megszédítő erejével szemben. Jónás próféta és a ninivei lakosok története pedig arról árulkodik, hogy létezik együttérzés is a világon, és tudni kell megbocsátani.

A sorozat címe: Tóra féllábon, bár a felsorolt epizódok a Próféták könyvéből és a Szentiratokból merítenek (1.). Ez az ismert kifejezés a Talmudból származik (Sabbath 31. a). Dr. Molnár Ernő fordításában idézem:

„Történt, hogy egy pogány Sammaj elé lépett, és így szólt hozzá: Végy fel engem a zsidóságba, azzal a feltétellel, hogy az egész Tórára megtanítasz, míg féllábamon meg tudok állni.

Sammaj a mérőrúddal, mely kezében volt, elkergette a pogányt.

Elment Hillelhez. Ez felvette őt a zsidóságba. És így szólt:

Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd másnak.

Ez az egész Tóra. A többi csak a magyarázata. Menj és tanuld meg.”

A Tanach üzenetének aktualizálásáról szólva Michaelshvili elmondta, hogy minél inkább elmélyedt a felvételek során az egyes epizódok tartalmában, annál igazabbnak tűnt számára a salamoni bölcsesség, miszerint nincs új a nap alatt; az embereket ma is ugyanazok az alapvető kérdések foglalkoztatják, mint a régi időkben. Ami a sorozat célközönségét illeti, azoknak a gyerekeknek és fiataloknak szól elsősorban, akik nem ismerik mélységeiben az Ószövetséget; mivel nem vallásos vagy hagyományőrző családban nevelkedtek, így még csak történeti szinten is alig-alig vannak róla ismereteik. Ezen az iskola se nagyon segít, mert úgy tűnik, az oktatók nem tudják kellőképpen felkelteni a téma iránt a tanulók érdeklődését. Nem véletlen, hogy mostanában szóba került a Tanach nevű tantárgy törlése az érettségi anyagból. Michaelshvili, annak ellenére, hogy ő maga nem rendelkezik komolyabb vallási háttérrel, nem szeretné, ha ez bekövetkezne. Ahogy korosodik az ember – mondja –, egyre inkább szükségét érzi annak, hogy megismerje a gyökereit, népe történelmét. Mivel a mai nemzedéknek inkább csak a közösségi oldalakon megszokott rövid bejegyzésekhez van türelme, megpróbálunk ezen a nyelven szólni hozzájuk, hátha ily módon sikerül felkelteni az érdeklődésüket. Attól, hogy az ortodox vallásosok esetleg szentségtörést látnak a humorral tűzdelt jelmezes felvételekben, a főszereplő nem tart. Volt már rá több példa az izraeli szórakoztatóiparban, hogy humorosan mutattak be ószövetségi történeteket. A gúny és a humor két külön világ, ha jószándék vezeti az alkotókat, akkor egy ilyen szokatlan megközelítés nem okozhat problémát.

Shmuel Munitz cikke alapján (ynet.co.il.)

Jegyzet