Kedves Olvasó!
Megláttad a főcím feletti fotót, és már klikkeltél is, ugye? Nem, nem photoshop, azaz nem montázsoltam Ferenc pápa fejére a hagyományos észak-amerikai indián viseletet. A kép önmagától ilyen „klikk-”, illetve „like-vadász”.
(Zárójeles gondolat: ezeket az új fogalmakat is meg kell tanulnunk. Fiatalkoromban a főcím vagy más elnevezéssel szalagcím azért volt jóval nagyobb betűtípussal, vastag szedéssel kiemelve, hogy az újságosbódénál már messziről el lehessen olvasni, és a frappáns főcím nyomán a járókelő vegye meg az újságot. Az internetes média megjelenésével a szalagcím szerepe megmaradt, azt megpillantva, ha felkeltette az olvasó érdeklődését, nyomban ráklikkel a teljes cikkre, ezért hívjuk a főcímet vagy főcím alatti figyelemfelhívó fotót „klikkvadásznak”. Az internetes médium hirdetői számára a klikkek számával igazolja olvasottságát. A közösségi média világában pedig a cikk mellé elhelyezett olvasói jelzések, a like-ok adnak visszajelzést az olvasottságról/népszerűségről az adott oldalnak.)
Vissza Ferenc pápához. Miért viselt indián tolldíszt? Az olasz származású Jorge Mario Bergoglio, azaz a későbbi Ferenc pápa 1936-ban született Argentína fővárosában, Buenos Airesben. 2013 márciusától a katolikus egyház 266. pápája. Ferenc pápa fellép a társadalmi igazságtalanságok ellen, kiáll a szegények, az elesettek és a történelmi tragédiákat elszenvedett kisebbségek mellett.
Ezen nemes eszmék keretében Ferenc pápa idén július végén Kanadai útjának első hivatalos programján az őslakosok képviselőihez szólt. Bocsánatot kért az őket ért traumákért, amelyeket az asszimilációs időszakban éltek meg a katolikus közösség részéről.
„Azért jöttem szülőföldetekre, hogy személyesen mondjam el nektek bánatomat, és hogy Isten bocsánatáért, a gyógyulásért és a kiengesztelődésért könyörögjek, valamint, hogy kifejezzem közelségemet, majd veletek és értetek imádkozzam” – kezdte beszédét Ferenc pápa az őslakos népek képviselőihez. Utalt négy hónappal ezelőtti római találkozójukra, majd hangsúlyozta: „Együtt akarunk haladni előre, együtt akarunk imádkozni, és együtt akarunk dolgozni, hogy a múlt szenvedései az igazságosság, a gyógyulás és a kiengesztelődés jövőjéhez vezessenek. Ezért a zarándokutam első része ezen a vidéken zajlik, ahol az őshonos népek időtlen idők óta jelen vannak. Ezek olyan területek, amelyek beszélnek hozzánk; lehetővé teszik számunkra, hogy emlékezzünk.”
A pápa így folytatta:
„Azért vagyok itt, mert bűnbánati zarándokutam első lépése közöttetek az, hogy ismét bocsánatot kérjek, és még egyszer hangsúlyozzam, hogy nagyon sajnálom. Sajnálom, hogy sok keresztény – sajnálatos módon – támogatta az őslakos népeket elnyomó hatalmak gyarmatosító mentalitását. Sajnálom. Bocsánatot kérek különösen azért, hogy az egyház és a szerzetesi közösségek sok tagja – nem utolsósorban közönyük révén – együttműködött az akkori kormányok által támogatott kulturális rombolási és erőszakos asszimilációs projektekben, amelyek a bentlakásos iskolák rendszerében csúcsosodtak ki.”
A négy őslakos törzsfőnökkel közösen tartott ünnepségen kapta ajándékba a pápa a tollas indián fejdíszt, amelyet rögtön a fejére is húzott.
Hasonló megható kiállást láthattunk a Szentatyától 2016-ban, amikor a krakkói katolikus világtalálkozón celebrált mise után Ferenc pápa Auschwitzba látogatott. Először a náci haláltábor 12 túlélőjével találkozott; a lengyel, zsidó és német egykori foglyok, illetve hozzátartozóik mindegyikéhez odalépett, és rövid személyes beszélgetés után megcsókolta, megáldotta mindegyiküket. A foglyok egyike ezt követően meggyújtott gyertyát nyújtott át a katolikus egyházfőnek, aki ezt az úgynevezett halálfalhoz vitte. A pápa az auschwitzi múzeumot is meglátogatta, és arra kérte a szervezőket, hogy hagyják a beszédeket, inkább maradjanak a csendes elmélkedésnél.
Hogy egy kicsit haza is beszéljek, a Magyarhoni Zsidó Imaegylet Egyesület (ZSIMA) elnökét, prof. dr. Róna Tamás főrabbit 2015-ben Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadta a Vatikánban. A kétoldalú megbeszélés alapvetően a vallásközi párbeszéd területét érintette.
A pápa napjaink legnagyobb fegyveres konfliktusát, az orosz–ukrán háborút is folyamatosan figyelemmel kiséri. Friss hír, hogy 2022. augusztus 7-én Ferenc pápa a remény jelének nevezte a többek között gabonával megrakott hajók elindulását az ukrajnai kikötőkből a Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap. Az egyik hajó Olaszországba tart. Ferenc pápa megelégedését fejezte ki a hajók útra kelése miatt.
„Ez a lépés bizonyítja, hogy lehetséges a párbeszéd, és konkrét eredményeket lehet elérni, ami mindenki számára előnyös” – hangsúlyozta a katolikus egyházfő a vasárnap déli Úrangyala-imádság után mondott beszédében.
A pápa kijelentette, hogy a hajók elindulása a „remény jelének” számít. Hozzátette, szívből reméli, hogy „ezt az utat követve igazságos és tartós béke érhető el”.
Az első hajó hétfőn indult, pénteken három, többek között gabonával megrakott hajó hagyta el a Fekete-tenger parti Odessza és a szomszédos Csornomorszk kikötőjét. A Kínába, Törökországba és Olaszországba tartó hajók összesen csaknem 170 ezer tonnányi gabonával és napraforgóolajjal indultak útnak.
Szintén friss hír, hogy Ferenc pápa Kijevbe tervezett látogatásáról volt szó a katolikus egyházfő és a vatikáni ukrán nagykövet minapi találkozóján.
A múlt héten pedig arról cikkezett a sajtó, hogy Ferenc pápában felmerült, hogy előbb vagy utóbb elgondolkodhat a lemondásán. A térdproblémája miatt kerekesszékbe kényszerülő 85 éves egyházfő azt mondta: bár most még nem tervezi, de továbbra is lehetségesnek tartja, hogy lemond, és nem lesz élete végéig pápa. Lehet, hogy holnapután már gondolkodni fog ezen – tette hozzá. Viszont azt már most biztosan tudja, hogy nem tud olyan intenzitással látogatásokat tenni a világban, mint eddig. Az egyházat inkább már csak a Vatikánban akarja szolgálni.
Nekünk, zsidó-keresztény értékrendben gondolkodóknak nincs más teendőnk, mint mindannyiunk közös Ö.valójához, I-tenéhez imádkozni, hogy a Szentatya minél tovább el tudja látni teendőit Szent Péter trónusán!
Források:
vatikannews.va
index.hu
vasarnap.hu
portfolio.hu
infostart.hu
zsima.hu
wikipédia
