A zsidó naptár eredete

Rosta Márton
Rosta Márton
2022.09.20.

A polgári időszámításunk szerint 2022. szeptember 25-én, vasárnap köszönt be a zsidó új esztendő, jelesül az 5783. Ma annak járunk utána, hogy mi a keresztény (és ezáltal a világi) időszámítástól való eltérés oka.

A zsidó (héber) naptár (héberül lúah, לוח), más néven zsinagógai naptár ma is használt formája II. Hillél fejedelem idején, időszámításunk szerint 359 körül alakult ki. Ez Izrael Állam hivatalos naptára. Őse a babilóniai naptár volt. A zsidó időszámítás kezdete 1. Tisri hónap 1., ami a keresztény időszámítás szerint i.e. 3761. október 7., vasárnap. (Ezt az időpontot a héber hittudósok számították ki az Ószövetség alapján.)

 

De mi az időszámítás kezdete? Milyen eseményhez köthető?

A zsidó időszámítás az ember teremtéséhez igazodik. Őseink leírásai alapján Elul hónap 25-én teremtette az Örökkévaló a világot, majd az azt követő hatodik napon az embert, ami Tisri hónap 1-re esik. A zsinagógai kalendárium az időszámítás előtti I. században nyerte el a végleges alakját, végső formájának kialakítása II. Hillél nevéhez kötődik. (II. Hillél (? – 365 körül) ókori zsidó nászi (fejedelem) körülbelül 330-tól haláláig. Több jogi döntése és rendelkezése mellett az ő műve volt a zsidó naptár kijavítása, hogy a hold- és napévet egyensúlyba hozza. Ebből a célból szökőéveket (hónapot és napot) iktatott be a naptárba.

A mi naptárunk a keresztény, ún. szoláris, azaz Nap alapján számított kalendáriummal ellentétben luniszoláris, azaz mind a Holdat, mind a Napot, sőt bizonyos csillagokat, például az Esthajnal csillagot is figyelembe veszi, így a zsinagógai hónapok 29 és 30 naposak. A zsinagógai év 353, 354 vagy 355 napból áll, vagyis a szoláris, napalapú és a luniszoláris zsinagógai kalendárium között 10–12 nap különbség van. Mivel a zsinagógai ünnepek pontos időponthoz vannak kötve, mint a zsidó újév, a Ros Hasana mindig Tisri 1-2 vagy az engesztelés napja, Jom Kippur mindig Tisri 10. Vagy ott vannak a zarándok ünnepek: Peszách mindig Niszán hónap 15-e. A Tóra írja, hogy a hónapok az évszakokhoz is kapcsolódnak, például Niszán a tavasz hónapja.

 

Tegyük hozzá, a zarándok ünnepeknek mezőgazdasági jelentése is van. Például Peszách a kivonulás ünnepe, ekkor aratják a korai árpát és búzát. Sávuót, a Tóra-adás ünnepe, ekkor aratnak. Végezetül ott a Szukkót, az őszbe forduló sátoros ünnep, ami már a betakarítás és szőlőszüret ideje. A fentiek alapján érzékelhető, hogy a zsinagógai kalendárium mennyire finoman és pontosan van hozzáillesztve az évszakokhoz és az ünnepekhez is. Azt, hogy melyik zsidó ünnep vagy egyszerű naptári nap melyik napra esik a világi (Gergely) naptár szerint számos naptárkonverter oldalról ellenőrizhetjük. Aki Google naptárat használ, a beállítások alatt be tudja jelölni a zsidó naptár funkciót, és nyomban minden információ birtokosa lesz e témában.

 

A ZSIMAgazin az 5782-es zsinagógai évtől elbúcsúzik. A Magyarhoni Zsidó Imaegylet Egyesület által közzétett nagyünnepi imarendet itt találják.

Köszönöm az egész éves figyelmüket! Egyenek újév alkalmából sok mézeset, hogy édes legyen a következő zsinagógai esztendejük! Mindannyiunkra ránk fér!

Kívánom, hogy Önök és Szeretteik egészségben, örömökben teli 5783-as zsinagógai esztendőt éljenek meg!

Lösonó tajvó tikoszévú!

 

Forrás:

prof.dr. Róna Tamás: A zsinagógai kalendáriumról (KIÁLTÓ FOLYAM, AVAGY A HULLÁMTÖRÉS ANALÓGIÁJA – Róna Tamás főrabbi egybegyűjtött írásai)