Vasárnap este beköszönt ros hásáná, és kezdetét veszi az 5783-as év. De nem csak az új zsinagógai év veszi kezdetét, hanem a félelmetes napok sora is elkezdődik. Jom kippur az engesztelés, a zsidó év nagy napja, amely teljesen az önvizsgálatnak és a belső megtérésnek van szentelve, Sábát sábáton, a szombatok szombatja. Jom kippur tisri hónap, az újév első hónapjának tizedik napjára esik.
Már az újév első napján felbukkan jom kippur gondolata. Mintegy előkészítőleg, hiszen ros hásáná, a kürtfújás napja, ami az alvókat mély álmukból felriasztja. Az Ö-rökkévaló előtt akkor ott fekszenek az égi könyvek, s benne feljegyezve minden ember neve, és valamennyiünk minden cselekedete. Tehát a ros hásánával elkezdődik valami, s ezt a jom kippur fejezi be. Ros hásánákor beírattatunk, jom kippurkor pecsétet kapunk. Ez a két nap az eleje, illetve a vége annak a tíznapos időszaknak, amit a tíz bűnbánati napnak, jámim noráimnak, szó szerinti fordításban félelmetes napoknak nevezünk.
Jom kippur, az engesztelés napja elnevezés a kápárá nevű szertartásból ered. Régi zsidó szokás a jom kippurt megelőző napon tartott kápárá szertartás, mely a tisztaságot, a bűntől való mentesítést, megszabadulást szolgálja. Ennek során a férfiak egy kakast, a nők egy tyúkot forgatnak meg háromszor a fejük fölött. Várandós asszonyok egy kakast és egy tyúkot is megforgatnak a fejük felett, így adva át nekik szimbolikusan a bűneiket, majd utána az állatot levágják. Vannak, akik ezt a szertartást a szegényeknek adott adománnyal, a cedákával helyettesítik, de Izraelben sokan tartják magukat a kápárá hagyományához.
Erev jom kippurnak, vagyis az ünnep estéjének külön neve van, kol nidré, melynek fordítása így hangzik: minden fogadalom. A kol nidré valójában nem is imádság, inkább egy ünnepélyes nyilatkozat, amely az esztendő során meggondolatlanul tett fogadalmak és ígéretek feloldását szolgálja. Tehát szokás a fogadalmakat, ígéreteket három tanú jelenlétében feloldani, és bocsánatot kérni embertársainktól, mert az Ö-rökkévaló az ellene elkövetett vétkeket jom kippurkor megbocsátja, de az egymás elleni vétkeket nem törli el mindaddig, míg az ember meg nem követi embertársát.
Bocsánatot kérni bárkitől csakis őszintén, mély megbánással lehet. A hanyagul odavetetett bocsánat, megkockáztatom, hogy még sértő is lehet, de az biztos, hogy célját nem éri el! Ha őszintén bocsánatot kérnek tőlünk, azt illik elfogadni. Nem alázhatunk meg senkit azzal, hogy könyörögjenek nekünk a bocsánatért. Éppen ezért, ha háromszor őszintén bocsánatot kértünk, és vélt vagy valós haragosunk még mindig hajthatatlan, és nem fogadja el a bocsánatkérésünket, akkor hagyjuk. Ugyanis ezek után bocsánatkérésünket elfogadottnak kell tekinteni, mert mi mindent megtettünk a helyzet normalizálásáért, rendbehozataláért. A felelősség innentől kezdve már nem a miénk, hanem azé az emberé, aki nem fogadta el kérésünket.
Szokás a temetőbe is kilátogatni, felkeresni az elhunytak sírját, emlékeztetni önmagunkat a halálra, mely a bűnök eredménye. Hagyományosan az igaz emberek sírjait látogatjuk meg és kérjük közbenjárásukat érdekünkben az Égi Bíróság előtt. Ilyenkor a szokásosnál több adományt adunk, szem előtt tartva, hogy a jótékonyság megment a haláltól.
Jom kippurról mégis az első, ami egyből eszünkbe jut, az a 25 órás szigorú böjt! Sem ételt, sem italt nem fogyasztunk. Nem viselünk bőrből készült cipőt. Nem használunk illatszereket, nem sminkeljük magunkat. Az ünnep beköszönte előtti délután, szokás, hogy könnyű, nem fűszeres ételekből álló ételeket fogyasztunk. Kissé furcsának tűnhet, hogy pont a 25 órás nagyböjt előtt ételekről beszélünk, de azt tartja a hagyomány, hogy aki sokat eszik nagyböjt előtt, az olyan, mintha két napot böjtölt volna! Néhány gyakorlati tanácsot szeretnék megosztani, bár mindenki úgy cselekedjen, ahogy neki a legkényelmesebb és legmegfelelőbb! Első és legfontosabb, hogy abban az esetben böjtöljünk, ha egészségi állapotunk ezt megengedi! Ha bármilyen betegséggel küzdünk, kérjük ki rabbink, orvosunk véleményét is. Mindenképp figyeljünk testünk vészjelzéseire!
A következők esetében feltétlenül hagyjuk abba, törjük meg a böjtöt:
- Elmosódott látás vagy erős fejfájás
- Extrém fáradtság
- Extrém elgyengülés
- Szédülés
- Erős izzadás, mely utalhat a vércukorszintünk leesésére
- Bármi, ami az átlagos állapotunktól eltérő lehet!
Ha ezek közül bármelyik is jelentkezik, azonnal forduljunk orvosunkhoz!
Ha meg kell törnünk a böjtöt, és ételt vagy italt kell magunkhoz vennünk, azt mindenképp fokozatosan tegyük és ne hirtelen! Lassan, kortyolva igyunk, és pár falatot együnk, majd várjunk pár percet, és csak ezután folytassuk az étkezést vagy az ivást.