Immár túl vagyunk az 5783. zsinagógai esztendő első két napján, Ros Hasáná ünnepén, ma már a zsidó naptári év első böjtnapjára ébredtünk: Gedáljá böjtjére. Ekkor Gedáljá ben Achikam meggyilkolásának emlékére böjtölünk. Amikor a babiloni király, Nebukonodozor megtámadta Jeruzsálemet, lerombolta a Szentélyt, tömegével mészárolta le vagy hurcolta rabságba a zsidókat, egy kis közösséget hátrahagyott Júdeában.

Az alacsonyabb néprétegekből származó zsidó lakossággal az volt a terve, hogy fenntartják az ország mezőgazdaságát, nem akarta ugyanis sivataggá változtatni a virágzó földet. A hátrahagyott zsidók felügyeletére egy babilóniai helyőrséget telepített az országba és kinevezett egy kormányzót is, Gedálját, Ahikám fiát. Gedáljá a békesség híve volt, próbálta menteni a még menthetőt, de a lázadáspártiak, a Babilónia elleni lázadók a királyi családból származó Jismáél vezetésével megölték Gedálját (ante 582), és fellázadtak. Ezek után a babilóniaiak véres megtorlása következett, a maradék függetlenség utolsó látszata is szertefoszlott hosszú-hosszú évtizedekig. Júdea maradék lakosságát fogságba hurcolták, egy része pedig Egyiptomba menekült a babilóniai megtorlás elől. Jeremiás próféta, aki maga döntött úgy, hogy a babilóniai királyi palota helyett Júdeában marad, óvva intette őket, felhívva a figyelmüket arra, hogy biztonságuk csak rövid ideig fog tartani rabszolgaságuk korábbi helyszínén. A prófétának – akit a menekülők magukkal vittek – igaza lett: a zsidók elzüllöttek Egyiptomban és áldozatául estek Nebukanodozor seregeinek, akik nem sokkal később megtámadták az országot – ezzel lett teljessé a babiloniak pusztítása a zsidó népen.

Zakariás próféta ezt a böjtöt a „hetedik böjt”-nek nevezi, mivel tisri hónapra esik, az pedig a hetedig hónap nisszántól számítva. A böjt napkeltével kezdődik, és a Nap lenyugvásával ér véget. „…szabad az egész előző éjjelen, egész hajnalhasadtáig enni.” – áll a Kicur Sulchan Aruch – (héberül:  קצור שלחן ערוך ’Terített asztal’) XVI. századi zsidó törvény- és szertartásgyűjtemény) 692. oldalán. A böjt kezdetétől már tilos az étel és az ital fogyasztása. A böjt alól természetesen felmentést kapnak a várandós és csecsemőket ellátó nők, valamint a betegek is, még ha nincsenek is veszélyben. A kiskorúaknak – bár nem kell böjtölniük –, de ha már megértik a gyász jelentőségét, akkor a böjtre való szoktatás miatt csak kenyeret és vizet (a legegyszerűbb eledeleket) szabad nekik adni, hogy a közösséggel együtt gyászoljanak.

Jeremiás könyve (XLI. 1-3) így fogalmaz a böjttel kapcsolatban:

„És volt a hetedik hónapban, eljött Jismaél, Netanja, Elisámá fiának fia,… …és tíz ember ő vele, Gedaljáhúhoz, Achikám fiához Micpában. És fölkelt Jismaél, Netanja fia meg a tíz ember, a kik vele voltak és karddal leütötték Gedaljáhút… …és megölte őt, a kit Bábel királya az ország fölé rendelt.”

 

Mit (nem) teszünk ezen a napon?

• Ha szombatra esik, egy nappal későbbre, tisri 4-ére tolódik a böjt. A többi kisebb böjthöz hasonlóan ez is hajnalhasadtával kezdődik és az éj beálltával ér véget.
• Ezen időszakban nem szabad enni és inni, szabad azonban dolgozni és utazni.
• Ha valaki úgy érzi, hogy a com Gedáljá megtartása miatt nem tudja majd megtartani jom kipur, az engesztelőnap böjtjét egy héttel később, akkor nem szabad böjtölnie.
• A reggeli imába a tíz bűnbánó nap reggelein elmondott bocsánatkérő, bűnbánó szlichot imák mellet speciális, erre a napra szóló szlichot imákat is betoldanak.
• A reggeli és a délutáni ima során is van tóraolvasás: azt a részt olvassák fel Mózes II. könyvéből, melyben I-sten megbocsát Izrael népének az aranyborjú bűnéért. Délután Jesájá könyvéből is olvasnak.
• Tisztálkodni, bőrcipőt húzni megengedett.

 

Források:

dr. Róna Tamás: Az őrködés éjszakája (válogatott zsidó vallástudományi tanulmányok)

obudaizsinagoga.hu