A szőlőtermelés és a borkészítés már az Ószövetségben szerepel. Elég az egyik legismertebb tórai történetet felidézni a következő szombat (október 29.) hetiszakaszából: „És hozzákezdett Noé a földmíves, és ültetett szőlőt; és ivott a borból s megrészegedett…” (Mózes I. 9. 20-21). Mentségére legyen mondva: ő volt az első bortermelő, így nem ismerhette a részegség állapotát és következményeit. Jóval később Jesájá próféta már figyelmeztet a túlzott borivás veszélyére (5. 21): „Jaj, akik hősök borivásban és derék emberek részegítő ital töltésében!” A bor mértékletes fogyasztása azonban áldás, hiszen „…örvendezteti halandónak szívét” (104. zsoltár 15), ezért elmaradhatatlan kelléke a szombat és a többi ünnep köszöntésének csakúgy, mint a körülmetélési és az esküvői szertartásnak. A szőlő pedig szerepel a bőség jelképeként felsorolt hét növény között (Mózes V. 8. 8).
Archeológiai kutatásokból kiderül, hogy Erec Israel földjén az ókorban fontos szerepet töltött be a szőlőtermelés, hiszen a hegy levének a szentélyi rituáléban is szerepe volt (boráldozat). Javne városában tavaly a bizánci korból származó, mintegy 1500 évvel ezelőtti hatalmas gyár maradványait tárták fel, ahol becslések szerint évi kétmillió liter bort gyártottak. A római uralom idején szépen fejlődött a borászat, a parafa elterjedése után pedig a tárolás is új szintre lépett. A VII. században kezdődött, négyszáz éven át tartó ottomán uralom alatt azonban, mivel az iszlám vallás tiltja az alkoholfogyasztást, jó időre szünetelt a bortermelés.
1848-ban a Shor család jeruzsálemi pincészetének megalapításával kezdődött a borászat modern kori fellendülése, 1870-ben pedig a Teperberg kereskedőcsalád nyitott borházat az óvárosban. Ekkoriban honosodott meg a szőlőtermesztés Cfát városában, egy francia egyesület kezdeményezésére pedig elindult az európai szőlőfajták telepítése. 1883-1902 között Edmond de Rothschild báró támogatásával létrejöttek Rishon Le’Cion és Zichron Yaakov pincészetei. A báró, aki hitt benne, hogy a kóser bor előállítása szilárd megélhetési alapot teremthet Erec Israel zsidó lakosai számára, Dél-Franciaországból importált ismert szőlőfajtákat. 1906-ban megalakult a Carmel Mizrachi szövetkezet, amely az 1980-as évekig uralta az izraeli borpiacot.
A történelmi és gazdasági események – az első világháború, az 1917-es oroszországi forradalom, az Egyiptomba irányuló export megszűnése – tönkretették az erec izraeli borkivitelt, ezért sok régi szőlőültetvényt kénytelenek voltak elpusztítani. Helyükbe általában olajfákat telepítettek. Ugyanakkor optimista gazdálkodók új ültetvényeket hoztak létre, amelyekhez a 30-as években érkező németországi bevándorlók újabb fajtákkal járultak hozzá. A múlt rossz tapasztalatai miatt ekkor már csak az igazán vállalkozó szellemű gazdák mertek kísérletezni, a többiek óvatosságból inkább a biztosan eladható édes kiddusborokat állították elő.
A minőségi változás az izraeli borászatban az 1970-es években kezdődött. 1972-ben Cornelius S. Ough, a kaliforniai Davis Egyetem Szőlészeti és Borászati Tanszékének professzora Izraelbe látogatott. Egy évvel később megjelent tanulmányában megállapította, hogy a Golán-fennsík bazaltos alapú talajszerkezete, széles skálán mozgó, 400 métertől 1150 méterig terjedő magassága, valamint klímája igencsak kedvez a szőlőtermesztésnek. 1984-ben megjelent a piacokon az első goláni bor, az egy évvel korábbi termésből palackozott Yarden Sauvignon Blanc, ami rövidesen szép sikereket aratott bel- és külföldön egyaránt. Négy goláni kibuc és négy mosáv (szövetkezeti település) fogott össze a termeléshez és a gyártáshoz Golan Heights Winery néven. Modern berendezéseket vásároltak, szakembereiket Kaliforniába küldték továbbképzésre. Kivétel nélkül minden termékük kóser, peszachkor is fogyasztható; 2008-as adat szerint az évi hatmillió palack bor 30 százalékát exportálták.
Ma mintegy 200 kisebb-nagyobb borászat van Izrael-szerte, beleértve az újabban divatos butikpincészeteket. Az öt nagy bortermelő körzet a következő: Galilea, Szamária, a Sámson-hegy, a Jeruzsálemi hegység és a Negev-hegység. Az édes kiddusborok és a fehérborok mellett mostanára a száraz vörösbor is sláger lett.
