A 2015-ben elhunyt áldott emlékű Domán Istvánra születésének 100. évfordulója alkalmából emlékezek. Főrabbi úr 1922. november 17-én látta meg a napvilágot a fővárosban. Kiváló kolléganőm, Orbán Eszter idén márciusban jelentkezett a Magyarhoni Zsidó Imaegylet Egyesület honlapján egy életutat végig kísérő cikkel, mely itt olvasható.

Jómagam tudományos munkásságán és irodalmi teljesítményén keresztül kívánom méltatni Domán István főrabbit. Főrabbi úr a II. világháború alatt munkaszolgálatot teljesített, majd 1945–1948 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult. Tanulmányait keresztény régészetből, ókori történelemből, és művészettörténetből írt „summa cum laude” doktori végzettséggel fejezte be. Most egy nagy ugrás az időben: Domán a rendszerváltás utáni új felsőoktatási rendszerben 1997-ben szerzett PhD. fokozatot1. Kutatási területe egyfelől a Talmud, másrészt a legújabb kor antijudaizmusa. Habilitációs fokozatát 2001-ben szerezte meg, 2004-től haláláig az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem professor emeritusa.

A továbbiakban – természetesen a teljesség igénye nélkül – egy-egy Domán művet ajánlok a szíves figyelmükbe.

1. Talmud – Részletek, kommentárok magyarul (A Babilóniai Talmud)2

A könyvet néhai, áldott emlékű prof. Dr. Schweitzer József, a Rabbiképző Intézet egykori főigazgatója így mutatta be:

„Kitűnő talmudi antológiákat ismerünk magyar nyelven is. Domán István magyar nyelvű talmudi antológiája az eddigiektől abban különbözik, hogy az aggádikus, azaz etikai célzatú Szentírás magyarázati részeken túl jogi vonatkozású talmudi részeket is közöl. Bőséges betekintést enged a talmudi kor gondolkodásába, a Tóra jelentőségéről, a tanítás fontosságáról vallott nézetekre, az akkoriban és a zsidó élet számára oly fontos naptári kérdések megvilágítására. Ezeken felül a szigorúan vett halachikus, tehát vallástörvényi témákat is részletesen ismerteti, betekintést enged a jogtörténetbe, megvilágítja a Talmud felfogását – az eredeti szövegek fordítása alapján – a sokat vitatott talio jogról. Munkájából fontos részleteket ismerünk meg a talmudi magánjog, kereskedelmi jog, örökösödési jog világából. Domán István munkája ekképpen a zsidó jogtudomány iránt érdeklődők számára is fontos ismereteket nyújt. Mindezeken felül pedig sikeresen járul hozzá, hogy lebontsa mindama misztikumot, amelyet a középkortól kezdve gyakran rágalmakból, ferdítésekből és félreértésekből származóan vontak a Talmud köré. Ily módon az egyetemes művelődéstörténet tekintetében is jeles mű, amelyet Domán István sokévi tudós-fáradságos munka után az olvasó kezébe helyez. Bizton reméljük, hogy műve a szakemberek és az érdeklődő olvasók széles körének elismerésével fog találkozni.”

2. Domán az 1956-os forradalmat követően az Amerikai Egyesült Államokba költözött ki, ahol hitoktatóként működött, így önéletrajzi ihletésű a Menekülés – Egy zsidó fiatalember New Yorkban3 című könyv. E huszadik századi memoár szerzője és főszereplője 1956-ban menekül New Yorkba, ahol a nácik, majd a kommunista diktatúra szörnyűségei után nyugalmat és biztonságot remél. A szabadság áhított földjén azonban emberfeletti küzdelmet kell folytatnia a megélhetésért, a beilleszkedésért, s rá kell jönnie, hogy a hidegháborúval, a faji megkülönböztetéssel és a pangó gazdasági helyzettel küzdő Amerika sem kínálhat számára megnyugvást: hamarosan nemcsak mindennapi megélhetése, de az élete is veszélybe kerül. A szerző olvasmányos, magával ragadó stílusban kíséri az olvasót az ötvenes-hatvanas évek New Yorkjának korántsem biztonságos rengetegén keresztül. Saját élményei, valamint a megismert színes emberi sorsok segítségével remek képet fest e politikai és társadalmi feszültségekkel terhes korról.

3. Az előző kötet folytatásának tekinthető a Szembesülés4 című könyv, melyben Uriél fiatal rabbi Amerikából tér vissza Magyarországra az 1960-as évek végén. Vidéken vállal állást, mert abban reménykedik, hogy ott kevésbé lesz szem előtt, és a felső vezetés utasításait sem kell majd szolgai módon végrehajtania. Hamarosan azonban rádöbben, hogy a fővárosiak által lenézett vidéki rabbi állás egyáltalán nem veszélytelen pozíció… Megismerkedik a kisvárosban és környékén élő zsidó holokauszt-túlélőkkel, és reménytelen helyzetük láttán megpróbál segíteni a kiszolgáltatott embereken. A központi segélyszolgálat vezetőihez fordul támogatásért, de mindenhol rideg elutasítást, zárt ajtókat talál. Rejtélyes erők hatalmi játszmáiba bonyolódik, amelyek skrupulus nélkül számolnak le mindazokkal, akik útjukba állnak. A fordulatos történetet egy romantikus szerelem szálai szövik át. A regény jól visszaadja a nemrég letűnt diktatúra belső életét, a Kádár-rendszer sajátos társadalmi és politikai közegét, de a történet messze túlmutat azon a koron, amelyben játszódik: későbbi események is értelmet nyernek általa.

4. Végül oldalági rokonság okán Domántól a Győri Izraelita Hitközség története (1930-1947) című munkát ajánlom, mely prof. Dr. Scheiber Sándor méltató előszavával jelent meg5.

Az egyik nekrológot6 a már sajnos szintén elhunyt Deutsch Gábor7 jegyezte Domán Istvánról, magam sem tudnám jobban megfogalmazni: „Halála nagy veszteség. Sovány vigasz, de mégis fontos, hogy gazdag irodalmi munkásságot mutatott fel.”

Domán István főrabbi 1922-2015, Emlékéből fakadjon Áldás!

Jegyzetek: